szédült szívemre száll
hangod kesernyés gomolygása
üzeni: itthagynál
elsurrannál lopva csendesen
szemembe sem nézve
hűs idegen lettél mellettem
s csak most vettem észre
hűs idegen
By Hangaszédült szívemre száll
hangod kesernyés gomolygása
üzeni: itthagynál
9 hozzászólás
Játszi könnyedséggel szövöd verseidet.Amilyen rövidek olyan tömörek,
s mégsem súgárzik belőlük:ridegség,nem merevek.Valahogy lengnek és fűlbemászóak.
szia!
hááát…irigyellek!
Ezt nem lehet utánnad csinálni! Még akkor is képes vagy
csodára, ha negatív érzelmek keretezik napjaidat.
Valami egészen utánozhatatlan e stílus, melyben érzelmeid
képekké válnak. Szerintem komolyan el kéne gondolkodnod
a jövőn…
Leslie b
Nagyon kifejező, keserű, mégis olyan magától értetődően könnyed.
Tetszik!:)
Köszönöm Nektek, nagyon jól esik a biztatás 🙂
Hanga
Szia Hanga!
Megint nagyon kifejező verset alkottál!
Az jutott az eszembe, amikor olvastam, hogy lehet, hogy tényleg jobb félni, mint megijedni?
(…persze tudom, hogy nem élhet az ember tartósan “félelemben”…)
Üdv: Gyömbér
Szia Gyömbér!
Köszönöm a véleményt!
Félelemben élni tényleg nem lehet, de az óvatosság sosem árt 🙂
Üdv! Hanga
Annyira tökéletes. Annyira fájdalmas, és mégis gyönyörű. Borzasztóan utálom, ha valaki csak így megszökik, gyáván. Persze szökhet az érzés is így, az utolsó két sor nekem leginkább ezt mondja.
Köszönöm az élményt!
üdv: banyamacska
Kedves Banyamacska! Köszönöm az olvasást!
Kedves Hanga!
Az elhidegülés nyolc sorban. Egy folyamat, ami a világ legtermészetesebb dolgaként van itt előttünk. Egy rész, ami nyilvánvalóvá vált és kész. A mondatkezdet, a vers kezdete is kisbetűvel indul, központozás nincs és sehol nem viszed le a hangot. Szóval ez ennyi. Pedig mennyire megviselő tud lenni ez a felismerés.
Szeretettel
deb