Húsvét 2011.

Húsvétkor ma sincs a világban béke,
éppen úgy ölnek mint kétezer éve,
Cézárok hajtják járom alá a népeket,
ha nem sunnyogsz nyüszítve el,
vagy nem csókolsz gyáván kezet,
keresztet ácsol a hatalmasok pribékje,
Júdások árulják az emberi fajt,
eladják néhány ezüstért az életet.

Kilóra mérik a megölt gyermeket,
anyák könnye apad el a kíntól,
nézem, nézem, mennem kéne ,
de nem lehet itt hagyni e szörnyű képeket,
most sírnom kell, s majd aztán
az utcára kimenni, letörölt könnyeim
helyett, keményen, halálra készen
megtölteni az összes teret,
s üvölteni, hogy mentsetek meg
minden életért könyörgőt
fogjatok meg minden kezet.

Vagy úgy leszek, mint Péter,
mire a kakas szól, háromszor tagadom meg
az eszmém, elfordítva fejem,
csak az út kövén kopogó keresztfa
hangja hasít agyamba százszor,
s emlékeztet: gyarló, gyáva vagyok,
a tömegbe elbújva kiáltom kínom,
s várom, hogy helyettem az Isten
világítsa meg az Ő elméjüket ,
vagy félek majd , hogy feláldoznak,
odavetnek, mint számukra értéktelent,
jó leszek a modern média arénában túsznak,
hitszegő hiénák tépik szét testemet?

Húsvét van, mégis mindenfelé ölnek,
itt is, ott is az utcán a becsapott tömeg,
hamis hatalmak hirdetik sanda szándékaik…
s ítélnek felettünk, mosva kezük,
ma ismét folyik egy megölt gyermek vére,
s nem jöhet az örök feltámadás,
átok ül rajtunk, nem lesz soha béke,
Tavasz, húsvét, örök vágy, álmodozás !