Hűvös karjaidban rejts el engem,
éjjel, amikor rám hullnak az álmok,
csókjaiddal hűsítsd lázas lelkem,
mint vándor hajót az óceánok.
Megtartó vágyam te vagy a versben,
uralkodsz rejtelmes áramában,
dús szerelmünk fűszerével telten
már boldog kikötőm megtaláltam.
2 hozzászólás
Ez gyönyörű. Örülhet akinek ilyet írnak! Gratulálok.
Nagyon szép! Gratulálok! 🙂
Az ember lánya veled boldog!