Bársonyos hótakaró szendereg a fagyos földön,
nézd, hogy mosolyog, biztos édeset álmodik!
Csendesen nézem őt, hagyom, hogy elbűvöljön,
homlok rezgésein látom változik.
Úgy szeretném, hogy tündököljön,
most érzem, hogy fohászkodik,
ó, csak meg ne törjön,
nézd, elfintorodik!
Ébredezik? Üdvözlöm.
Szerény, hálálkodik,
számomra öröm,
hogy lám bizakodik,
vágyom, hogy fénnyel jöjjön.
Oly édes, nyújtózkodik,
még álmot szövök!
Szeretetben osztozik,
csendben megköszönöm.
S csak imádkozik.
Megbűvöl:
zenél,
regél,
mesél,
remél,
csitít,
simít,
vidít,
száll a hit,
lelket cirógat,
ne menj, búgj illúziókat!