ismerős a kép;
áporodott kórterem,
fullasztó hőség,
a levegőbe páracsíkot gőzöl a nyár,
klórszagú ágyban fekszik
a szerelem,
karjába elixír csordogál –
csipp-csepp, csipp-csepp,
hány csepp
kell az élethez?
Nem számolom,
csacsogok, hogy teljen az idő –
viccet mesélek,
önfeledt hahotád jön válaszul,
új történetek születnek bennem,
megírom majd mindet,
most szóban kapod,
szórakoztatlak –
vettem neked a piacon sárgadinnyét,
felkockázom, finom lesz,
közben zene szól majd –
rock, blues, jazz,
és felmászunk a Parnasszusra is,
meglessük, mit csinálnak ott a nagyok –
s míg az infúzió fuzionál testeddel,
dolgozik belül,
én magamon kívül vagyok,
ám nem mutatom,
füledbe dúdolom kedvenc dalod,
hangom nem remeg,
kapóra jön a színpadi rutin;
összenézünk, szemem se rebben,
remek színész veszett el bennem,
talán majd Oscart is kapok
kiváló alakításomért;
a bohócok is ilyenek –
olykor sírnak a mélyben,
szemükben mégis csintalan fények
hazudnak,
s miközben könnyesre nevettetnek,
lelkük zokog;
felrázom magam,
meggyőző mosolyt küldök feléd,
erős vagyok;
átölellek,
erős vagy,
súgom
határozott gyengédséggel;
talán ez kevés az élethez,
de most
nem hibázik Isten.
27 hozzászólás
Kedves Kankalin!
Megkívántam a sárgadinnyét mostanában olyan kívánós vagyok.Az infúziós sárgadinnyés versed elég könnyed és vidám
a versedben majdnem végig.Ilyen szerelmes verset sem olvastam még tőled.Szórakoztató majdnem végig. Jó volt.
Érdekes.Csak lenne egy kis sárgadinnye itthon.Nagyon megkívántam.
Szeretettel:Ági
Szia Ági!
A sárgadinnye valóban finom, ezért ma kettőt is vettem a piacon.
Örülök, hogy tetszett a versem.
Köszönöm, hogy elolvastad!
Szeretettel: Kankalin
Szia Ági!
A sárgadinnye valóban finom, ezért ma kettőt is vettem a piacon.
Örülök, hogy tetszett a versem.
Köszönöm, hogy elolvastad!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Az egyik legszívszorítóbb versed. Hányszor kell az embernek bohócot játszani az életében! Fájdalmas szerep. De nem rossz ez az új forma.
Szeretettel: Kati
Szia Kati!
Az ember nem is gondolja, milyen nehéz a bohóc szerepe. Sokan azt hiszik, csupa öröm az élete, pedig ugyanolyan halandó, mint bárki más, neki is vannak fájdalmai, érik sorscsapások, csak nem mutathatja.
Gyakran vesszük fel ezt a jelmezt, mert rákényszerülünk, eközben töretlenül bízunk abban, hogy egyszer végérvényesen levethetjük. Én is így vagyok vele, ám az élet gyönyörű, erre kell koncentrálni, mert – minden körülmények között – érdemes.
A forma néhány hónapja elkapott, nagyon megszerettem, szívesen írok szabad verseket, de a kötöttek mindenképpen maradnak; próbálom megtartani az egyensúlyt.
Köszönöm értő, beleérző olvasásodat!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Megrendítö!
Nehéz találni szavakat,mert annyira eltalált!
Annyira idöszerü!
Becsomagolva a legnemesebb egyéni érzésekbe…
a másik iránt érzett segítökészséggel,a szinte
kilátástalan helyzetben is próbálsz egy remény szilánkot
nyujtani.
Az intenzív station jeges légkörében!
Hány csepp kell az élethez?,kérdezed!
Nem tudni,de szeretetböl megszámlálhatatlan!
…és azt csepegteted ´neki´´ !
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép napot!
Szia sailor!
Az élet produkál furcsa dolgokat, kellemes és kellemetlen meglepetéseket, ám meg kell oldani, nincs más választás. A szeretés a leghatásosabb orvosság, felér fél gyógyulással, ellenszere minden bajnak, fájdalomnak; mi sem természetesebb, mint élni ezzel a csodálatos gyógymóddal.
Köszönöm, hogy belegondoltál a versbe!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Gratulálok!
A valóságnál nincs jobb drámaíró – erről a te versed is meggyőzött.
Énlíra ez a javából! Az utolsó három sort én így értelmeztem:
Az Isten "hibázott", hogy szerelmed fiatalon halni engedte,
"de most / nem hibázik Isten." – amit nemcsak remélsz, de
teszel, tettél is érte…
Honlapodon, ami nagyon szép, kedvenc filmjeid is felsorolod.
Szeretném figyelmedbe ajánlani Kuroszava Álmok című filmjét,
amelynek utolsó része a halállal is foglalkozik.
Napvilágos szeretettel üdvözöl
Attila bá'
Szia Attila bá'!
Jól értelmezted, egyszer már "hibázott" Isten, ám most nem fog; valóban ezt írtam a versbe.
Köszönöm a filmajánlót. Lehet, hogy valamivel több időm lesz, és talán meg tudom nézni. Ismerek Kuroszava filmjei közül néhányat, de az "Álmok" még nem került elém.
A halállal is foglalkozni kell, mert előbb-utóbb mindenkire rákerül a sor, ám amíg élünk, túlnyomó részt az életnek kell teret adni. Ennek ellenére egyetértek veled abban, hogy az elmúlást több oldaláról is meg kell ismernünk, hogy – a lehetőségek szerint – felkészültek legyünk.
A blogomban csak néhány filmet soroltam fel, nem férne oda a teljes lista.
Köszönöm szépen, hogy foglalkoztál a versemmel, és ellátogattál a honlapomra is!
Jó egészséget kívánok neked!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Tetszik, és kész.
Szeretettel: Szabolcs
Szia Szabolcs!
Köszönöm szépen!
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Fájdalmasan szép ez a versed. Nagyon tetszik. Sokszor kell az életben álarcot viselni, úgy tenni, hogy nem lesz baj, vagy bízni, biztatni..Aztán néha felülírja a dolgokat. Bár szerelmes vers, de fájdalommal is teli- szép képekkel fested az érzéseidet. Gratulálok!!! üdv hundido
Szia hundido!
Az álarc előbb-utóbb lekerül; ha nem így lenne, nem született volna meg ez a vers. Inkább féltés van benne, mint fájdalom, de igyekeztem nem csak arra helyezni hangsúlyt; jelen pillanatban nincs miért szomorkodni, hiszen sárgadinnyeszezon van, és a záró sort is nagyon odaszögeztem.
Köszönöm az erősítést!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin !
Nagyon szép lett ez a versed is.
Fájdalmasan gyönyörű, megszoktam Tőled a kötött formát, de a szabadversnek is mestere lettél.
Gördülékeny, szépek a képek
Szeretettel: Zsu
Szia Zsu!
A szabad versekben is kezdem megtalálni önmagam, megkedveltem ezt a formát. Szerintem írok még ilyeneket, mert a szabad áramlás miatt hamarabb jutok eredményhez, és ez ösztönöz, feltölt.
Jövök majd kötöttel és prózával is, csak még érlelnem kell, mert a lehető legjobbat szeretném kihozni mindegyikből.
Örülök, hogy tetszett ez a versem.
Köszönöm, hogy megálltál mellette.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Már a címe is megtetszett. Még akkor elolvastam, mikor feltetted. Egy kicsit másabb írás a Tőled megszokottnál, ha jól érzékelem. Egy valós élethelyzetet ábrázolsz szabad versben, és milyen jól, számomra (is) tetszetősen. Jól érzékelhető a lelki erő, s hogy a költő ura kíván lenni a helyzetnek, s hogy az is. Ez az olvasóban, bennem is erőt ébreszt az élethez. Köszönöm. A sodrása a szövegnek magával ragad. Bármit tesz az élet, a szeretet akkor is egy csoda marad, és széppé teszi, széppé varázsolja. Így érdemes!
Szeretettel olvastalak!
Ildikó
Szia Ildikó!
Általában valós élethelyzetekről írok, jól érzékelted, ez is közéjük tartozik.
Az élet gyakran tesz próbára bennünket, egyáltalán nem mindegy, hogyan vesszük az akadályokat, mennyi támogatást adunk annak, akit szeretünk, az sem mellékes, hogyan fordítjuk vissza önmagunk javára a válaszreakcióból érkező erőt. A jelenlétnek minőséginek kell lennie – pro és kontra -, úgy nagyobb a hatásfoka, győzni csak így lehet.
Megszerettem a szabad verselést, sok lehetőséget tartogat kifejezésre, és van benne valami különleges, megfoghatatlan, emiatt nagy kaland, kihívás.
Még soha nem jártam úgy, hogy készen volt a versem, és nem találtam épkézláb címet, ez az első ilyen eset, de láss csudát!, kaptam egy sugallatot, és megszületett sárgadinnyére, öröklétre.
Örülök, hogy tetszett neked ez a vers. Telepakoltam erővel; külön öröm, hogy te is tudtál meríteni belőle. Szeretni – valóban csoda.
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Valami hasonlón mentem keresztül magam is a közelmúltban. Te erős vagy és csak biztatni tudlak magam is. Másodszor nem hibázhat Isten.
Tetszik a forma és a gondolatok röpködése…
Szeretettel,
Ida
Szia Ida!
Másodszor nem hibázik.
Megszerettem ezt a formát, tanulgatom, még zöldfülű vagyok, de igyekszem érzésből írni a szabad verseket is.
Örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon megható, ahogy a féltésedet, aggódásodat vidámságba csomagolod. Nem lehet könnyű… Nagyszerűen megírtad ezt a verset. Illik hozzád a forma, lassan már én is megszokom.
Szeretettel: Klári
Szia Klári!
A nevetésnek gyógyító hatása van, mint a sárgadinnyének is, és most kicsit több nevetésre és sárgadinnyére van szükség, mint általában. Komolyan veszem ezt a jól bevált receptet.
Örülök, hogy megtalálsz a szabad formában is. Megszerettem.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Asszm+, bohócot játszani a legnehezebb, legkülönösebb szerepjáték. Különösen "bizonyos körülmények" esetén. Nehéz ügy lehetett, sohasem irigyeltem a bohócokat, ezért sem.
szeretettel: túlparti
Szia túlparti!
Az élet nagy rendező, előbb-utóbb mindenkire rákerül a szereposztás. Ki így játssza, ki úgy, ám lényeges, hogy amikor meghajlunk, örömkönnyek csillogjanak szemünkben (és akkor jöhet a tapsvihar).
Köszönöm, hogy elgondolkodtál itt!
Szeretettel: Kankalin
Részemről tapsvihar!
Szia túlparti!
Köszönöm szépen!
Szeretettel: Kankalin
Tisztelt Kankalin!
Ámulok verseden.
"bohócok is ilyenek –
olykor sírnak a mélyben,
szemükben mégis csintalan fények
hazudnak,
s miközben könnyesre nevettetnek,
lelkük zokog"
Kiemelném ezen sorokat.
Nagyon tetszik ez az írásod.
Ha engedélyt kapok rá, lementeném 😊
Jó egy ilyen verset olvasni a "felhős napokon"😊
Tisztelettel:Alkonyi
Szia Alkonyi!
Örülök, a véleményednek. Megtisztelő, ha lemented magadnak. Természetesen az írói nevemmel (Horák Andrea Kankalin) bármelyik művemmel megteheted.
Ez a versem rám is nagy hatást gyakorol, gyakran olvasgatom, elmélkedésre is késztet az élet nagy dolgairól.
Köszönöm, hogy belemélyedtél!
Szeretettel: Kankalin