Óriási súlyok vannak ebben a pár sorban Leslie… múltat mérlegel és rögzít: ítél, jelent feltételez ennek a függvényében, és a jövő értelmetlenségét teszi egyértelművé bennem. Mondhatnám, hogy klisé a zárósor, de ebben a környezetben nem az, én sokkal inkább annak a megkerülhetetlen, megváltoztathatatlan konklúziónak érzem, amibe ereszkedve igazolja az értelmetlent a szerző. Remek vers , élvezettel olvastam.
aLéb
Kedves Leslie!
Gyakran a ketten, az valóban egyedül… társas magány. Bűn? Olyat szinte sosem követünk el, csak úgy érezzük néha.
Nagyon megfogtad a lényeget, gratulálok!
Szeretettel: pipacs 🙂
11 hozzászólás
Bűneinkkel mindig magunk vagyunk, akár megyünk, akár maradunk!
Tetszett.
Helytálló észrevétel Kedves szusi!
örülök, hogy tetszett!
üdv
Óriási súlyok vannak ebben a pár sorban Leslie… múltat mérlegel és rögzít: ítél, jelent feltételez ennek a függvényében, és a jövő értelmetlenségét teszi egyértelművé bennem. Mondhatnám, hogy klisé a zárósor, de ebben a környezetben nem az, én sokkal inkább annak a megkerülhetetlen, megváltoztathatatlan konklúziónak érzem, amibe ereszkedve igazolja az értelmetlent a szerző. Remek vers , élvezettel olvastam.
aLéb
Igen aLéb, súlyok, múlt, jelen és talán a jövő is…
Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám!
üdv
Szia!
Az ítélet súlyosságát cipelni olykor,és sokszor egyedül kell! Gratulálok!!
Szeretettel:Marietta
Kedves Leslie!
Gyakran a ketten, az valóban egyedül… társas magány. Bűn? Olyat szinte sosem követünk el, csak úgy érezzük néha.
Nagyon megfogtad a lényeget, gratulálok!
Szeretettel: pipacs 🙂
A bűn beismerése utáni magadra-maradottság, kapcsolat-válság, és egy kiCSI BEletörődés. Én meg továbbra is ölellek!
Hanga
A bűn, ha kiCSI, BEtölti életünk… Köszönöm, hogy nálam jártál!
szeretettel
leslie
Selanne, pirospipacs!
Köszönöm hozzászólásotokat!
üdv
Többször is elolvastam. Nekem kissé ködös, de figyelemre méltó. Az emberi kapcsolatok egy sajátos formàja.
Szia!
Köszi! Kissé ködös… Akkor ez rendben is van!
üdv
leslie