Fagy kopog a házak ablakán.
Árva tornyok ágaskodnak.
Füstös csókot vált
e kormos kémény,
s az éj,
Köd koptatta tél egén;
A Hold
hogy ide lehajolt
álmos délutánnak.
Révedezve száll
e színezüst szürke báj;
A messze múló nyár után.
Fagy kopog a házak ablakán.
Január
By capslock
3 hozzászólás
Jó kis vers, gratula!
Szia,
gördülékeny, és csodaszép, ez a két szó jutott először eszembe…
Jodie
Gyönyörű képet rajzoltál a januári tájról, olyannyira, hogy bár melankolikus, szinte visszasírom. 🙂