Kérlek szépen, az olyan jó volna!
Nézd!Van labdám is!Neked adom.
Egyedül most úgy sem rúghatom.
Ne menj még el!Játssz velem!
Van egy piros csíkos ugrókötelem.
Azt is neked adom szívesen, ha kéred,
Fogadjunk nem láttál még ilyen szépet!
Nézd, van pénzem is, meghívlak fagyira,
Éppen magamnak gyűjtök egy szép bicajra.
De nem baj, ha most költök belőle,
Úgysincs elég pénzem rá egyelőre.
Van egy kiskutyám is, meg kiscicám,
Én etetem őket, úgy biz' ám!
Nézd, már könyörgök is neked,
Anyu,ne hagyd magára gyermeked!
4 hozzászólás
Valamiért nagyon tetszett. Talán mert nincs megírva, egyszerűen érzelmeket közvetít; ösztönösen, ráadásul elég jól. Nyers, gyerekes, átgondolatlan – pont, mint egy gyermekszáj, mely épp hasonló problémákkal küzd. Sikerült megragadni a pillanatot.
Gratulálok hozzá! Az egyszerűség diadala a művi dolgokon! Lehetne csiszolni, de nem hiszem, hogy sikerülne…
Üdv: Kuvik
****
Az egyik legjobb.
Szia! Én ezeknél többet érzek ebben a versben: azt, hogy nem foglalkoznak a gyerekkel, s az a gyerek egy cseppnyi társaságért, játékért, jó szóért mindenét odaadná önzetlenül, szinte már megalázkodik… Számomra nem gyerekes, s nem is egyszerű, ez szerintem véresen komoly…
Gratulálok hozzá! Üdv Andika
Köszönöm.Köszönöm,hogy olvastatok!