Jön a vihar…..

Tisza mellett kicsi kunyhó
abban alszik két kis lurkó.
Ősz anyóka álmuk nézi,
fél szemével kincsét védi.

Esti mesét nem ő mondta,
csendes imát nékik súgta,
altatót tücsök muzsikált,
apóka a rókával kiabált.

Zene-bona nagy a lárma
sötét borult a határra,
bagoly szeme hunyorít,
itt az egér, már visít.

Öreg apó fel is riad
mi az, mi ily lármát csap?
Szegény egér itt a vég…
bagoly mondja, hú-hú be szép.

Alszik a táj a víz csobban,
halász evez a ladikban,
hálót vetni indul hamar,
jön a vihar, szelet kavar.

Repül kalap be a vízbe,
paprikás lesz majd estére.
Bográcsba kerül, ami fogás
légy vendége kicsi pajtás.