Szavaid számban a
"frissensült kenyér",
sóhajod imabor
valamely istenség
oltárára szánva.
"Nem emel föl" a
segítő tenyér,
"be vagy a Héttoronyba zárva".
Verset írnék, de
"lecsüng a kéz".
Minden sarokból a te
szavaid bújnak elő,
"kipörögnek a napvilágra".
Szemed a szigorú értelem
s az esengő fájdalom csodája.
József Attila
Szerző: szilkati
10 hozzászólás
Szépen hoztad JA-t…gratulálok…
üdv
– i –
Köszönöm.
Üdv: Kati
Nagyszerű vers Kati!
Köszönöm Edit, örülök, hogy tetszett.
Üdv: Kati
Szia Kati! Jó volt olvasni ezt a méltatást, szívemből szóltál! Én is nagyon bírom J. A.-t! Üdv: én
Szia Bödön!
Köszönöm, hogy elolvastad.
Üdv: Kati
Tetszett.
Kedves Irén!
Örülök, hogy tetszett a vers.
Üdv: Kati
Kedves Kati!
Nagyon szép szavakkal írtál József Attiláról, aki azt megérdemli én is szeretem az alkotásait.
Ilyen röviden méltatni nem lehetett könnyű feladat.
Szeretettel olvastam – egyéb verseidet is igyekszem elolvasni.
Szeretettel:
Finta Kata
Kedves Kata!
Köszönöm, hogy elolvastad a verset, örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kati