Akikhez közünk sose volt,
még megbámulnak,
ha vársz,
kikerülnek az utcán.
Ó, ne félj,
csak a kényszer,
a törvénnyé vált esetlegesek,
ha nem zavarlak,
ha nem zavarsz –
Majd megmérjük egymást
a kíváncsiság patikamérlegével,
szigorú szívvel sutba dobott
mázsás apánkat,
s míg megrebben a mutató,
eltűnődünk, hogy betölti-e
a betévedt közöny
a szavak közötti hézagokat.
5 hozzászólás
Kedves Kati!
Nem vesztegeted az idődet ez az ötödik vagy hatodik versed.Nem számoltam.
De látom jó sok versed van.Nem írt hozzá senki.Mit is lehet!
Nekem az egész tetszik valahogy az egész szemléletes és átérezhető!
Kellemes hétvégét Kati!
Szeretettel:Ági
Van azért pár versed amit nekem olyan mint egy pillanatkép egy fénykép.
Ez is olyan.Többször tapasztaltam ezt.Elképzelhető az egész történés.
Ez is látványos vers és érdekes, de inkább a különös a megfelelő szó rá.
Szeretettel:Ági
Kedves Ági!
Örülök, hogy neked tetszett, vagy legalábbis érdemesnek tartottad, hogy hozzászólj. Nagyon régi versem, 20 éves koromban írtam.
Neked is szép hétvégét!
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Akkor valóban elég régi!Néha olvasgatok tőled!
Kellemes Vasárnapot!
Szeretettel:Ági
Kedves Ági!
Köszönöm. neked is jó hétvégét!
Szeretettel: Kati