Fázós reggeleken jólesik a kávéillatú csend.
Magamra burkolom. Görbeélű kések őrzik a
tegnapi kenyér álmát. Ébredezik a város is,
deres köpenyüket fázzák a parkok, örökzöldek
szórnak száraz tűleveleket a széllel.
Álmos ködlámpák világítják meg az út gödreit,
döcögős gondolatokkal járnak a villamosok.
A rakparton apró tüzek a lámpák fényei,
és kialszanak az éjnek varázsos díszei.
Csak a Duna folyik egykedvűen, és biztosan.
Ásítanak, mint mindig a kőoroszlánok,
lüktet, élettel telik meg minden.
Karácsony előtt, az ünnepeken, az Új Év másnapjáig,
Talán még szeretni is tudjuk egymást, mi emberek…
8 hozzászólás
Kedves Barna!
Ez nagyon tetszett! A reggel bemutatása, meghittsége szinte kézen fogja az olvasót, hogy gondolatban végigjárja mind az említett városrészeket, s rácsodáljon szépségeire, s előbb azt hiszi, az utolsó két sor talán már nem is fog odailleni. De aztán jön a magvas gondolat, s fölteszi a versre a koronát. Ez bizony a legmegfelelőbb ébresztő volt a mai reggelen.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves Laci!
Köszönöm szépen az olvasást és a hozzafűzott gondolataidat is versedhez. Örömmel látlak mindig verseimnél. Üdvözlettel:b 🙂
Kedves barnaby!Igazán tettszett főleg az utolsó sor.
Köszönöm szépen, hogy olvastad, kedves Andrea. Örülök a tetszésednek. Üdvözöllek:benneteket:)
Tetszett kedves Barna a versed ünnepi hangulata.
(beleillik nagyon is a szeretet)
Üdvözlettel: Ica
Köszönöm Ica, hogy olvastad a versem. Üdvözöllek:)
Szia barnaby! 🙂
Nagyon tetszik a vers, meghitt, andalító és hiteles.
Talán a központozáson gondolkodnék még a helyedben, illetve azon, hogy csak akkor legyen nagy kezdőbetű, amikor valójában szükséges. Ezt a záró sor kezdetére értem.
Utólagos engedelmeddel összehúztam egy összetett szót az első sorban, ez a "jólesik".
Nota bene: az eső jól esik, a dicséret viszont jólesik. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm szépen az olvasást kedves Kankalin. Igen, igazad van. Ott igazából pont van. Sajnos nem voltam elég figyelmes a feltoltesnél. Üdvözöllek:benneteket:)