Fekszem egy ingatag padon
kinn, a semmi közepén
fél lábbal, fél kézzel, fél fejjel
és fél szívvel,
nyakonöntve többnapnyi állott,
nyomasztó, szürke löttyel,
és várom, hogy felrázzanak
a csillagok.
? (kérdőjel)
By AmigoHBy AmigoHBy AmigoHBy AmigoHFekszem egy ingatag padon
kinn, a semmi közepén
fél lábbal, fél kézzel, fél fejjel
és fél szívvel,
nyakonöntve többnapnyi állott,
nyomasztó, szürke löttyel,
és várom, hogy felrázzanak
a csillagok.
7 hozzászólás
Hát, van egy hangulata, az biztos, és ez a hangulat erősen átérzik. Nekem tetszik ez a vers, mert gördülékeny és érzékletes.
Ahhoz képest, hogy a rímek viszonylag távol helyezkednek el egymástól, nekem könnyen olvasható volt. Másnaposság talán?
Üdv,
Réka
Szia, Réka!
Nem, semmi köze a másnapossághoz.
Te hol látsz ebben rímeket?
Kösz a hozzászólást!
Kedves Attila!
Valahogy nem tudom hova tenni azt a versformát, amit ennél követsz. Valóban nem lehet rímeket benne találni. Pedig a verselésnek egyik legfontosabb kelléke a rím!
Majd igykszem elolvasni a többi munkádat is.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm a hozzászólást és hogy a többi írásom is igyekszel elolvasni!
Viszont abban nem értek egyet, hogy a versnek a rím az egyik fő kelléke. A versnek a tömörség a lényege, a rímes forma pedig csak egy fajta edény a sok közül, amibe a tömör gondolatok bekerülhetnek.
Üdv!
Kedves Attila!
A versedet a Véletlenül ismét elém dobta. Elolvastam, és mondhatom: igazán élveztem a tömörségét.
Nem tudom, akkor is olvastam, amikor föltetted, hogy miért nem tetszett? Szerintem hasonlít a limerick-hez, de kicsit hosszabb. Én nemrég' egy limnerick-et írtam, bár az én verseim általában nem rövidek, de megpróbálkoztam vele.
Szeretettel olvastam: Kata
"padon- csillagok", "fejjel- löttyel", bár akkor gondolom ezek csak véletlenek.