Hiszen vigad ma Belzebub,
e balgatag világon
kitölti vágyait csakúgy,
hogy újra megtaláljon
magának árva lelkeket,
viszályt terít e Földre
akárha volna rettenet,
amelyben összedőlne.
Mi meg megyünk csak ostobán
utána mindahányan,
kivetkezünk a gőg okán
ma szörnyetegre váltan,
a véreinkre támadunk,
megint goromba módon,
miként, ha volna rég megunt
a béke és omoljon.
Omoljon össze vágyaink
megannyi boldog álma,
ha már nekünk az ördög int,
megyünk a rút halálba,
hiszen nem érdemeltük ezt
a földgolyót se, végül
kerekdedebb az emberek
bolond világa nélkül.
2 hozzászólás
Kedves Imre!
“hiszen nem érdemeltük ezt
a földgolyót se”
Ezt többször bebizonyítottuk ´és bizonygatjuk is
állandóan!
Barátsággal.sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Sajnos és úgy fest, hogy megváltozni sem vagyunk képesek.
Barátsággal, Imre