Kerekerdő közepén
Szent karácsony ünnepén
Egy hatalmas fa fényben ragyog
Fenyőfából rangot kapott.
Hull a hó, hull a hó
Felöltöztet, csudajó
Pelyhek szállnak kecsesen
Majd megpihennek csendesen.
Karácsonyfán fehér ruha
Sokkal szebb, mint hold udvara
Ámul-bámul, aki él
Mindenféle tünemény.
Körül veszik kicsik, nagyok
Mesékből jött avatarok
Tündérszárny és lebegés
Madárdal meg éneklés.
Erdő mesél, nagyot sóhajt
Ily örömet megint óhajt
Mert ez rég volt, nagyon rég
Ifjú volt ő akkor még.
Emlékei elevenek
Érzései szertelenek
Hisz csoda történt a közepén
Karácsonynak éjjelén.
Karácsonyfa büszkén áll
Télpillangó felé száll
Sárkány nézi messziről
Ő érkezett keletről.
Egyszarvú is gyönyörködik
Patáival örömködik
Kentaur nézi elbűvölve
Sasnak csőre mögé csüngve.
Ünnepel a nagycsalád
Erdőlakó valahány
Az idő meg lelassít
Nem siet, nem hasít.
Megáll inkább ő nekik
Kik az ünnepet így szeretik
Így lesz örök e pillanat
A hópelyhek meg hullanak.
Kerekerdő szívközepén
Varázslatok tél idején
Megáll a kép, örök marad
Táplálva őt, mint egy falat.
Égi manna fehérség
Élőknek a reménység
Születik a kis gyermek
Áldást hozva mindennek.