Kereslek téged a nyárban,
kereslek jéghideg télben,
őrült forróságban, szakadó hóesésben.
Kereslek folyók sodrában,
kereslek őszi napsütésben,
rohanó árban, bágyadt ölelésben.
Kereslek fában, virágban,
kereslek tavaszi szélben,
cseppnyi nektárban, görcsös ébredésben.
Kereslek téged a mában,
kereslek földön és égen,
szédült vágyaimban, mámoros kéjben.
6 hozzászólás
Gratulálok!Nagyon szép vers! Remélem megtalálod Őt!! ;-))
Ha valaki “ilyen szépen” keres, akkor talál is! Kívánom, hogy drága kincsre lelj!
Gyömbér
Amint látom, télen íródott, de rettentő forró hangulatban 🙂
Szépen szeretsz szavaiddal!
Hanga
Sziasztok!
Köszönöm a véleményeket!
Szerencsére megleltem azt, akit kerestem, immár jó 9 éve.
E vers sajátossága, hogy visszagondoltam a 9 évvel ezelőtti
időkre, s így született.
Bizony Hanga, télen sokszor sikerül forró hangulatú gondo-
latokba merülni, mert hatványozottan vágyunk rá…
üdv.: leslie
Jól felépített vers, tetszenek a szóképek amiket használsz… közel áll a stílusod a lelkemhez. Jah, és még egy dolog: Remélem meglelted! 😉
Szeretettel: A.
Aki keres, az talál:) Nagyon szép perzselő vers:)