Két apró manóka
ki tudja mi a móka,
erről szól a nóta
ma még nincsen gondja.
Fürge manók oly aprók
kiváncsian kutatók.
Dínó,tigris jó barát
képzelet szab csak határt.
Járnak messze szafarin,
hintalóvuk fürgén ring.
Száguld már a kis vonat
bejár minden új utat.
De ha közel az este
nyugovóra tér a fecske,
elindulnak lassan haza
várja őket manó tanya.
Várja őket kicsi ágyuk
tárt karokkal anyukájuk.
Megpihen a két manóka,
álmuk újra vidám móka.
9 hozzászólás
kedves hekaté!
Szép kis játékos vers ami az embert a napi gondoktol egy rövid ídőre elveszi. Az ember egyszerüen élvezi olvasás közben.
üdv Tóni
Kedves Toni!
Örülök ha versem egy kis időre felviditott.Köszönöm kedves szavaid és,hogy itt voltál.
Szeretettel:Hekaté
Kedves Toni!
Örülök ha versem egy kis időre felviditott.Köszönöm kedves szavaid és,hogy itt voltál.
Szeretettel:Hekaté
Kedves Hekaté!
Gyermekverset írtál, de felnőttnek is kellemes olvasni. Bennem is valahol megmaradt valami az egykori gyermeki személyiségemből. Helyet szorítottam neki! 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Alberth!
Ha valaki végleg elveszít mindent a gyermeki önmagából az szerintem a vég akkor saját magunkat vesztenénk el!
Seretettel:Hekaté
Kedves Hekaté!
Remekbe szabott versedet olvasva már-már a Hófehérke-beli törpék jutnának eszembe… ha nem tudnám, hogy a te törpéid nagyon is valósak! 🙂 Élvezettel olvastam el! Tetszik!
Kérlek! Figyelj jobban a helyesírásra – biztosan csak elgépelted; de hát javítható :))
tgris= tigris
anyúkákájuk= anyukájuk
Sok szeretettel: Éjkirály!
Kedves Éjkirály !
Igatad van véletlen elírás történt köszönöm a figyelmeztetést.
szretettel:Hekaté
Szia!
Mi a manó?:-) Tetszenek ezek az aranyos kis versek!Ügyes !
Szeretettel:Selanne
Kedves Selanne!
Nagyon szépen köszönöm!
Szeretettel:Hekaté