A nyúl sohasem nyúl, mégis vesz.
A földből finom répát kivesz.
A kis mókus ugrál fáról fára.
Teszi, mert ez a dolga!
Béka ugrik be a tóba.
Nem vágyik nézni siklóra!
Folyton hősködik a hőscincér!
Hamis dicsekvése égig ér!
Brummog, brummog a morgó medve!
Friss mézevésre jön meg a kedve!
Vígan néz az őszi napba
az eresz alatt fekvő macska!
Hal úszkál a hideg vízben,
majd lassan nyugszik lenn, a mélyben!
S mire eljön az este
sok állat aludni menne!
De éjjel ébred a bagoly,
amely egy ágon némán kuksol.
Majd megmozdul a kisegér,
amely minden lyukba belefér!
Nem vágyik Ő bagolyhasba,
macskaszájba, csak egy kis magra!
S mire az éj véget ér,
alszik a bagoly és az egér!
A reggeli nap sugarára
ébred újra nyúl és macska,
béka, sikló, hal és medve
a napot vígan köszöntve!