Számomra az egyszeri,
a megismételhetetlen,
a tükörből visszanéző
vissza nem térő alkalom.
Név, dátum,
s egy további majd…..
Másoknak nyitott könyv,
magamnak rejtély,
feladvány, iskola, templom,
reggeli újrakezdés,
s késő esti sóhaj.
Nyár vagyok, száraz gyep,
harsogó mező,
tél vagyok, meleg szoba,
hóesés.
Kettős énben
kétszer én (de ki nem?),
két gondolat közötti
legrövidebb görbe.
A nagy ugrás vagyok,
a kötéltáncos szemében,
félresikerült művészfilm
címszerepe,
olvasatlan regény,
elfújt gyertya.
Ez én vagyok.
10 hozzászólás
Szia Lala!
Én onnan ismerlek. Tetszenek a verseid, annak idején nem gondoltam, hogy költői vénád van. A dobverőket jól forgattad, úgy látom a tollat is. 
Hoppáááá! Valamit kifelejtettél! :)))
ETNA, dobos, egész jó!!!
Sok sikert kívánok neked!
Szeretettel: Kankalin (Suzy)
Kedves Kankalin! Nagyon köszönöm! Jó idők voltak azok, és sajnálom, hogy nem lett belőle semmi, de talán jobb így ki tudja, hogy boldogabb lennék…biztosan mindennek meg van a maga oka…
lala
Szerintem tényleg kár, mert a zene sok megpróbáltatásra gyógyír. Az ETNA az egyik kedvencem volt a környéken, Tibinek is.

Az írás sok mindent kárpótol, kívánom, hogy nálad is így legyen!
Szeretettel: Kankalin
Kankalin Kedves! Igen, a zene sok mindenre gyógyír. Bár nem tudom, hogy mint "zenész" tudnám e minden este ugyan azt csinálni. Egy vagy két nyarat – már nem is emlékszem -, végig játszottam egy kocsmában, és nagyon untam. Persze tudom, nem egészen ugyan az egy kocsmában unculismuncilizni vagy egy színpadon saját zenét csinálni, de nem vagyok benne biztos, hosszútávon bírtam volna e. A zenét jól csak úgy lehet csinálni – szerintem -, ha csak az van, semmi más és azt hiszem, nekem nem lett volna és nem is volt napi hat-nyolc órát gyakorolni… persze nem bírtam-bírom alkotás nélkül, ez ad egyfajta szabadságot is, ezért fotózom és olykor írok… lala
http://www.facebook.com/album.php?aid=14677&id=1711852237&l=3ec94c5b51
http://www.facebook.com/album.php?aid=828&id=1711852237&l=b62dd5c5bf
A kocsma az kocsma. Az ETNA pedig ETNA. Ha lesz szülinapi koncert, ott a helyem!
Jó lenne nosztalgiázni a csapattal. Erre nem gondoltál? "Vártál rám a hóesésben…", Ganz MÁVAG blúz??? Reggel 6-kor megyek a gyárba??? Ez nem kocsma volt. :)Írhatnál egy sztorit idefentre!
Szeretettel: Kankalin
Kankalin Kedves! A két dolog, valóban nem ugyan az. De nem hiszem, hogy lesz születésnapi buli. A annyira szana meg szét van mindenki, hogy talán nem is lehetne összeszedni a csapatot. Takács Gyuszi (ő basszusozott, nem régen meghalt,/érdekes, senkit nem értesített a családja, de a profilját valaki leszedte az iwiw-ról,/persze lehet, hogy ő volt még az utolsó pillanatban//) Én meg már lassan harminc éve nem doboltam, a cuccomat eladtam, pár éve, még mielőtt teljesen tönkre nem megy a padláson…
Érdekes, hogy mikre emlékszel, még én sem emlékeztem mindre. Tudod éppen azért hagytam ott annak idején a társaságot, mert untam, hogy a próbák rendszeresen a „sirató” nevű kocsmában folytatódtak/végződtek. Irás? Érdekes, de a kocsmai zenélés folytán több jó sztori keletkezett, mint az „örömzenélés”-sek alkalmával…
lala
:DDD Pedig jól hangozna egy ETNA-SIGNAL valami! Nemde?
Igen, de már semmi sem ugyan az, mi sem…
Szia Thuan!
Örülök, hogy megismerhettelek!
Szeretettel: Falevél
Hihetetlenül tetszik a versed. Nem is tudom szavakkal kifejezni. Nagyon.Nagyon tetszik.