Ébred az erdő,
ébred az élet.
Suttog a szellő,
régi meséket.
Édes az illat,
tündöklik, bódít.
Édes a titka,
méz-ízzel szólít.
Ragyogva csábít,
ékes a bája.
Fodrokkal kábít,
zsenge ruhája.
Kikelet lobban
ah, sóhaj röppen.
Hetyke szív dobban
itt zsong köröttem.
4 hozzászólás
Lüktető, szép a versed, mint a tavasz!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica! Köszönöm szépen! De jó! 🙂
Nagyon ráharaptál az ízére. 🙂
Roppant pörgős, ritmusok tavaszcsalogató.
Nagyon tetszik!
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida4 Köszönöm szépen az olvasást és örülök, hogy tetszett 🙂 Zsuzsa