Kimondhatatlanul vágyok rád, a lelkem is hozzád kiállt
A vágyaim szárnyán hozzád szállok és meglátom azt a fénysugárt ott, ami szemedben ragyog, és elfeledem az egész világot.
Simogató csókot lehelek szádra, nem gondolok a másvilágra, csak egy percre ami örökre összekötne.
Szeretnék a szemedbe nézni, mely mint a tenger mélye újra és újra elcsendesülne, csak úsznék a habokban a két karodban…
Vágyom az érintésed mint a fán a hópelyhek, úgy rezegnek lelkem húrjai pattanásig feszülnek csak téged kérnek.
Kimondhatatlanul vágyok rád
By Onepeople
2 hozzászólás
Kedves Dani!
Prózaversedben is szépen összecsengnek a rímek, és érzelmes soraid
meghatottak. Írjál sok verset, biztosan menne Neked a hagyományos
versforma is. Próbálkozzál vele.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm, de még nem kaptam olyan ihletet, hogy hagyományos versem is legyen, de talán ami késik az nem múlik:)