Mustár csöppent a füzetemre,
most mi lesz, most mi lesz?
Ha a tanárom meglátja,
tuti kilesz, nagyon kilesz!
Eltüntetném, de nem lehet,
füzetemben nagy paca lett.
Dörzsölöm és nyálazom,
én a pacát nem hagyom.
De a paca csak egyre nő
füzetbe’ akar maradni ő.
Szemez velem a kis piszok,
én meg mindjárt elájulok.
Most mi lesz? Mi lesz most?!
Azt hiszem, én elájulok!
A paca meg csak kacag- kacag,
sőt! csak egyre dagad- dagad.
Aztán lyuk tátong a paca hasán,
most már nem is olyan kaján.
Mit tegyek? nincs mit tenni,
a lapot sajnos ki kell tépni,
a leckét újra meg kell írni…
most már tudom, de legyen titok,
lecke közben csak tejet iszok.
5 hozzászólás
Kedves Hundido!
Kedves versike, igazi "gyerekszemmel" íródott. Tetszett a játékos "komolysága", ahogy a kisdiák szemében minden felnagyítódik, az apró folt óriássá növekszik a megoldandó problémával együtt.
Szeretettel gratulálok:
Zsóka
Köszi!
Rappelve már "dallam" is van a fejembe…(:
Kedves Hundidó!
Nagyon élveztem!
Sok sok hasonlókat éltem én is át…akkoriban!
Nagyon szép gyerekvers!
Üdv:sailor
Kedves hundidó!
Szellemesen vidám, bűbájos vers!
Szeretettel gratulálok: oroszlán
Sziasztok!
Köszönöm, hogy elolvastátok és örülök, hogy elnyerte a tetszéseteket!!