Kitetted a cifra szűröm

Kitetted a cifra szűröm,
sajnos nem szeretsz,
ez nem öröm, hanem üröm,
nem kellek neked.

Eresz alá akasztottad
az én szűrömet,
párodnak nem választottad
árva szívemet.

Hull a könnyem, most kaptam én
tőled kosarat,
mindhiába suttogtam szép,
édes szavakat.

Én harmatos rózsaszálam
el ne hervadjál,
bújjál hozzám, maradj nálam,
amíg tart a nyár!

Könnyeimmel megöntözlek,
minden hajnalon,
ezer csókom felöltöztet,
imádlak nagyon!

Rám sem nézel, úgy fent hordod
fitos orradat,
akkor mással legyél boldog,
vagy maradj magad!

A sorsunk más utat jelöl,
mert te nem szeretsz,
elbujdosom szemed elöl,
hát Isten veled…