köd

egy lassú gondolat mi megelőzi kedved
egy omló mozdulat mit nem kísér a lépted
több kis koccanás szomorú moccanás
lábad alatt lassan szél-gyerek kiáltás
nem izzadó lovak hangos horkantása
deres denevérek hangos cikkanása
mit láttál tegnap most halvány gondolat
szemed tükrében már nincs egy mozdulat
nincs nap és nincs éjszakai létra
kezem közt elfolyó légpillangó-pára
egyre gyakrabban homlokodra csókol
hideg szirmokkal kezed között bókol
nem szól csak elhulló félő kondulással
süket dombok felett néma borzongással
egyre hidegebb szemed pillantása
hajadon felvillan ezer csillag-lámpa
sűrű idegesség vibrál a réteken
izzó pókhálók lebegnek részegen
már nem látszik lépésed -nem a távolsága
sűrű köd-gyerekek lépnek újra hátra
nyakadba suhognak buja szánkóikkal
ideg borzongással hajad mögé bújnak
csak dereng a táj húzod szemöldököd
ezernyi bájával megkísért a rőt köd…
________________________________