Ablakszemen ha kinézek,
még a hajnal pírja bújik
éjfekete felhők mögé.
Hajnalcsillag is világít.
Mostanában korán kelek.
Valahol egy fülledt ólban
tollas óra gubbaszt halkan,
taraját sem emeli fel.
Nyughatatlan éjjel után
ritmust keresek szívemmel.
Hosszú, dolgos évek után
öntudatlanul pihenni
sokkal jobb lenne nekem is,
álomfilmet tovább nézni…
Valami vers tombol bennem,
ritmusképlet igazodik
írni vágyás terveihez…
A távolban kutya vonít.
Motor berreg, korán kelők
indulnak olcsó robotba.
Engem meg a gyógyszerem vár
s kiszellőzött, hűvös konyha.
Éjszakai lámpák térnek
nyugovóra: kialszanak.
Lassan megszökik az égről
az új napra hívó csillag.
1 hozzászólás
Érdekes és sokat mondó ébredés !
Tetszett a versed !
szeretettel olvastalak: Zsu