Lámpafény az esti ködben –
Egy halvány sugár
elmerengve
messze menne,
– bár rám vetülne –
de csak körbejár.
(Néha éjjel betakar
a remény halk szava.
Alszik az Isten.
Nem megyek haza.)
Lámpafény
az esti ködben
kékbe bújna,
földre jönne,
hozzád érne,
csillagokig elrepülne,
most élete fáj.
(Didergő angyalok
járnak a szélben,
kezükben gyűrött papírlapok,
szemétbe dobják majd
azon a héten,
amikor szeretve meghalok.)
"Moon River" –
álmos sóhajok.
Tudod, kedves, hol lehetnék?
Mosolygok,
mert mindig ott vagyok.
(.. és mindig veled leszek eztán,
– zsongó képzeletben –
a Nap a Holdra lép,
s már rég nem számít,
hogy tisztán
vagy hamisan fütyülte
akkor Neil Armstrong
a világ kedvenc slágerét.)
"Moon River" –
pillámra száll a dal,
megmártózik egy könnycseppben,
giccses bagoly
hú-t lihegve
hozzád viszi majd.
(Angyalok járnak a zöldellő réten,
hajukban szellő, az arcuk a csend.
Angyalok járnak a zöldellő réten,
Nekik Sinatra most is énekelt.)
Láttál baglyot téli égen?
Oly puhán száll, hangtalan –
így érjen melléd a lelkem,
örökkön örökké körben,
mint lámpafény az esti ködben,
megőrizve vágyamat.
http://www.youtube.com/watch#playnext=1&playnext_from=TL&videos=npPQ6Qp-jdM&v=aGCEH6hpI-Y
14 hozzászólás
Jah, azt hiszem, ismerjük egymást… S.M. ?
Kedves Ágnes!
Mint szabadvers nagyszerű! Rengeteg érzés és vágy tükröződik benne. Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Ági! Ez a giccs, nem is giccs – bár ….az angyalka….de nincsen benne szívecske, nekem nagyon tetszik amit mostanában "elkövetsz"- nem mintha eddig nem írtál volna jókat.
Hiszen a kisujjadból rázod ki a kötött formákat is, a versláb, ami számomra kín ……… egy szónak is száz a vége -költőnek születtél!:)
Baráti öleléssel: Noémi
Kedves Ági!
Igaza van Noéminek.
Neked mindegy milyen forma, kötött vagy szabad, mindegy miről írsz, mindig olyat alkotsz, amit kevesen tudnak. Mikor olvasom a verseidet, elbizonytalanodom, hogy mondhatom versnek az én irományomat.
Ez után nem teszem.
Igazán nagyon tetszett ez a versed is.
Üdv: József
Kedves Anna!
Majd priviben, ha gondolod, megírod honnan, mert várhatóan más néven voltál akkor, s nekem ez így nehéz…
Köszönöm.
Nemnemnem, én arra gondoltam, hogy te lenni S.M., illetőleg S.K. és becézve M. 🙂 A Sinatra ütött be, habár lehet, hogy megint csak a párhuzamos gondolatokról van szó és emiatt félreértésről.
üdvök
Nagyon sok minden voltam (leginkább Solaris) de sem S.M-re, sem S. K.-ra nem emlékszem, ez az igazi nevem, amin most itt vagyok:):)
de remélem, jó fej, akivel tévesztesz:):):)
akivel tévesztettelek, az a XXI. sz. egyik legnagyobb magyar költőnője. 🙂 Solaris. Tarkovszkij? Olvastam a naplóját. Egy hólyag volt. 🙂
Látom, elcsetelünk itt… nincs ezzel semmi baj…
:)))))))) igaz, ez nem az a Solaris, hanem a Plexus S. … csak egy idegfonat…
de nem számít ez sem…
valahol eltűnik majd a múltban… van az úgy:)))
Kedves Panka!
Nekem kicsit túl dallamos lett, de talán nem baj, mert slágerre íródott… Nagyon örülök, ha tetszett!
Noémi, drága Barátném, olyan messze vagyok a költészettől, mint Makó Jeruzsálemtől… de nem gáz… az is jó, ha Kiszomborig eljutok…:)))))) ha meg nem, akkor sincs semmi baj :):)
Köszönöm, ölellek!
Drága József!
Én szeretem a verseidet! Majd nagy vével írom így: a Verseidet!
Nagyon jólesik, ha biztatnak, bátorítanak, mert ez mindenkinek jólesik, az ilyen magamfajta önbizalomhiányosoknak meg főleg:):)
de mélyen bántana, ha te bármiben is elbizonytalanodnál a firkálmányaim miatt…
az emberek lelke számomra nagyon fontos…
a barátaim lelke még fontosabb…
Ölellek!
Ez nagyon szép Ági!
Dallama, kitűnő hangulata, akár egy zenés délutánra is elmehetne…Az angyalokat, meg felküldjük az égbe!:):):)
Gratulálok!
Ölellek: Lyza
Drága Lyzám!
Nagyon köszönöm!
Remélem, hamar meggyógyulsz, és újra sok verset hozol nekünk!
Ölellek!