Rímet? Éretlen gyümölcsöt szakajtsatok,
az divat. De csak nőn mutatnak hajcsatok,
bajuszt a férfi hord magán. A raj gyanús
őrszeme profinak szálka. Ha marhahús
kerül hindu asztalára, kitúrja kaszt
keményen. Te dilettáns, ki csak múltból raksz
görcsöt, ne koptassál tollat. Olyan vagy mint
hörcsög, csak közhelyed tárolod. Maradj kint,
a mókuskerék nélküled is elforog.
Farizeus a szem, bírálja lektorok
szürke nyája a zöldet. A másság kilóg.
Ne zavard meg munkájában a számítót,
ki gyöngysorba untalan bemászik, ki tán
ver. A mellét. Újkori, szánalmas titán.
Keress lovagot, ki páncél mögött versel,
faladra a művét mindenkor szögeld fel!
14 hozzászólás
Remek…faltam…többször visszatértem, s még fogok
sok olvasta és nagyon eredetiek a képei
komoly, ironikus sorok
főleg a vége tetszett
nagy gratum: Cal
Szia Cal!
Nagyon kedves vagy, hogy nálam "falatoztál".Örültem neked, ahogy általában azoknak, akikben látom a javító, jobbító szándékot. S mint tudjuk egy páran, fórumtéma is lettél egy levél kapcsán. Hát köszi a csillagokat is, azt a szám szerint 5 db-ot, amit a vers mellé letettél. (Pontosabban fölé. :))
Üdv,
A.
Ez remek, Andrea. Kicsit nehéz a tartalma, de megéri többször is olvasni, megrágni:)))
Grat: Klári
Kedves Klára!
Ez van. Ez egy ilyen vers, én ilyet tudok. 🙂
Örömmel láttalak.
Üdv,
A.
Szia A.! 🙂
Ellentmondásokba zártad a nyilvánvalót, szerintem ügyes próbálkozás ez. Ugyanakkor adtál némi útmutatást a szerinted helyes lépések felé, én pedig nem ellenkezem, hagyom magam vezetni. 🙂
Szerintem telibe találtál megint, ezért is szeretek itt olvasgatni.
A tartalom és a forma összhangja megint kiemeli a mondanivalót, úgyhogy én is rajzolok. Nem kórt, hanem csillagokat, hiszen fantasztikus írásaid miatt megérdemled. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Tudod kedves Kankalin, már van mögöttem egy-két törölt vers. Megírtam, kidobtam. Kukasors. Muszáj szelektálni, a verseket is. Hogy is mondjam…? Én csak médium vagyok egy-egy mű kivitelezésekor. A nevem adom hozzá, ezért ha kell, érlelem. Most ez buggyant ki belőlem, s nem is olyan hirtelen. 🙂
Üdv,
A.
🙂 A kukázás nagy hiba!!! 🙂
Én is élek vele, de utólag mindig megbánom. 🙂
Pedig én ilyen felelőtlen perszóna vagyok, és még így is van min nevetnem. 🙂
Kedves Andrea!
Jöttem elolvasni a versedet, amiről az "Irodalom az utcasarkon" című cikkem alatti hozzászólásodban írtál. Úgy érzem, hogy a téma azonossága ellenére a Te versed keményebb, mint a cikk. Fájdalmat, és az igazságtalanság miatti haragot érzek belőle.
Elgondolkodtam rajta, hogy vajon ezt az alkotásodat milyen találkozás inspirálta…
Judit
Kedves Judit!
Cikked méltó közvetítése volt annak, amit érzek. Igen, ez kemény vers, és mivel véletlenek nincsenek, nem is az. Azt hiszem, a kivételek ellenére egyre bóvlisodik a mai magyar irodalom.
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
Nekem az jutott eszembe első olvasáskor, milyen kemény szavak. Ütnek. De nem vagyok benne biztos, hogy kitalálom, mire, kire alkalmazod. Mindegy. A versed nagyon jó – attól függetlenül, hogy többfelé is elkalandoztam közben – gondolatban.
Mert gondolkodni késztettél. S az mindig jó, ha tudunk – tisztán gondolkodni!
Tisztul az agyunk.
S jól van így!
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Én azt mondom, mindenki vegye magára azt, ami rá vonatkozik. Az elkalandozás nem baj, csak a végén visszatalálj eredeti gondolatodhoz, ugye. Nem véletlenül írtam meg a Kinyitottam a fiókot… c. versemet se.
Vers, egyáltalán. Pótlék. Luxus. Minek, mikor kenyérre se futja. Én is gondolkodtam.
Ami a tartalmat illeti, tényleg kapcsolódik Judit cikkéhez. Egyszerűen lesújtó véleményem van a mai magyar irodalomról. Alkotása válogatja, gondolom ez máskor is így volt. Csak most boldog-boldogtalan kiadhat kötetet, ez az egyik, a másik meg, hogy semmi értéke sincs. Ez van.
Üdv,
A.
Kemény vers, jól oda/megmondós. 🙂 Bár a mostani divat, az irodalom "irányítói" elég sok mindent meghatározhatnak, igazából az utókor fogja majd értékelni az értékelhetőt. Az más kérdés, hogy azt már nem éljük meg. Na persze mindenki törekszik, hogy még éltében értékeljék, de igazság szerint a "főértékelők" bizony elég gyakran tévedek, s lehet, hogy igazából pont arra lenne "vevő" a közönség.
Elnézést az elkalandozásért, a versed remek!!!
Köszi kedves Csaba!
Persze nem azért írtam ezt a verset, hogy megváltsam a világot, csupán bolyongtam a témák között, és ezt se hagyhattam szótlanul. Röviden, egyetértek veled. Ez van, ha belefeszülök is. Ezért is jó amatőrnek lenni. Mert ha én írok valami eszméletlen sz.rságot, maximum rám aggatják az amatőr, dilettáns, stb. jelzőket. Ha egy profi silány produktummal áll elő, az gázosabb.
Üdv,
Andi