Köszönetül

"Új parancsolatot adok nektek:
szeressétek egymást. Ahogy én
szeretlek titeket, ti is úgy szeressétek
egymást. Arról fogja mindenki tudni,
hogy az én tanítványaim vagytok, ha
szeretet van köztetek."

/János ev. 13:34,35/

Vágyainkban ott él érted a remény,
akik szeretve vagyunk mind általad,
megköszönve azt, hogy élhetünk érted,
aki vagy nekünk Istenünk egymagad.

Jóságod betölti a végtelenné
lett időket, s áldásul örömmel hint
az embernek értelmül valóságot
szívbéli értékül -mindnek- aszerint,

amennyit érez, s vágyaiban rejlik
tefeléd való bensői érzete.
Gyönyörűségül vagy nekünk, Jehova
Isten, hol teérted a remény ege

megnyílt azon örökkévalóságért,
hogy az érző ember felfogja mindazt
értelmül, hogy nem csupán ennyi a lét,
amit lát a szem, s ami felett virraszt

életén keresztül, túl ábrándjain
lelt időkön, örök harcok küzdelmén,
végtelenbe ringó messzeségek közt
látva meg azt, ahol már dereng a fény.

A teérted való önátadásban
rejtve el minden valóság érzete,
s ezen szívbéli azonosulásban
lelve értéket az ember élete.

Az ember, ki képmásoddá tud válni,
oly boldog lesz a Te akaratodért
élve gyönyörű évein keresztül,
mi betelik a Te valóságodért

azon reményben, miben hinni tudott
teérted, vágyva utánad, mindenütt
szabadon élve, s követve végtelen
utad érzéseit, mi eggyé békült

szívreményeken vonzza azokat mind,
akik nem szűnnek meg szeretni téged
mélységeikbe írt tetteid által
telve be szívük örömével érted.

Teérted lelve békét, szeretetül
vonva mások szívét, szövettetésül
álmaik valóságaként megélve
a legszentebb titkot, egyesülésül

Teveled azon meghitt köteléken
át, mi hitnek neveztetik. Törődőn
fogva fel létezésünknek értelmét,
amelyben ott él a mélységes öröm

érzete. Benned lelve valóságot
s elhivattatást vágyai ünnepén
az az ember, aki szívével is lát,
hová betört minden értelmül a fény.

Lelve szépséget azon szellemiség
kedvesült azonosulásában, mely von
reményeket, építve mások hitét,
megtalálva szívbéli vonzásokon

mindazt, melyre hivatott a létezés
érzéseiben segítségül lenni
mindazoknak, kik szívük szemeivel
pillantanak be oda, hol szeretni

tud felragyogva bensőknek világán
a testvériség tetteiben rejlő
erő. Rezdülve együtt szív a szívben,
vágy a vágyban köszönetül, mint élő

hitnek azon valósága, mely vágyik
jót tenni szeretetül vonva szívet
az igazság igazolása felé,
mely érzületet s vágyat eggyé szövet

Jehova Istenért, kitől van a hit
benne lévő jósága, szépségéül
minden reményünknek megélése,
mi általatok is bennünk nemesül.

*

"Írtam Jehova Istennek és azoknak
a testvéreknek köszönetül, akik
még az anyagárat sem fogadták
el egészében, úgy cserélték le a
tetőnket, melyet a májusi jégeső
teljesen szétvert."