Nem bízol magadban.
Hisz' talán
esztelen
az asztalán
üvöltesz.
Higgadtan!
Fölényesen!
Ne ordítsál!
Csendesen suttogd a szavakat!
Bizakodva szögezd az igazat!
De hogyha a szemedbe vigyorog..,
hagyd az álarc-hangokat!!
ÜVÖLTS!
Tiszta szívből ordíts!
Örjöngj!
Fehér színből lilulni szép…
Tálalj ki,
és találj ki bántót!
– Bárhogyan is lesz a vége –
Magad voltál, ki a felvonóra szöktél..!
Ne felejtsed!!!
Felmondani jöttél!!!!
2 hozzászólás
Mint vers ez is nagyon klassz, a "megfejtésen" még tűnődnöm kell.
Szia: én
Szia!
És ez után, mit gondolsz róla?