Nem biztos, hogy szeretek repülni.
Nem biztos, hogy méltatnak rá a csillagok.
Nem biztos, hogy fáj, ha nem tudok repülni,
s nem biztos, hogy néha biztos vagyok.
Nem biztos, hogy szeretem a szavakat,
nem biztos, hogy a zöldet is,
és nem biztos, hogy döngetem a falakat,
s nem, hogy nyitom, ha zörget is.
Nem biztos, hogy zenével relaxálok,
s nem biztos, hogy keményen kihasználok mindenkit.
Nem biztos, hogy semmit sem tolerálok,
S nem biztos, hogy szeretek (mindegy kit).
Nem biztos.
Nem biztos, hogy megdolgozom a béremért,
s nem biztos, hogy sírok a véremért, ha mindig fogy.
Nem biztos, hogy érdekel, ha a cél elér,
s az se biztos, hogy mindig hogy…
Nem biztos, hogy itt ülök filózva, nem biztos.
Nem biztos, hogy friss vagyok,
s nem biztos, hogy a cipőm nem piszkos.
Nem biztos, hogy szeretek buszozni,
s bár buszozom, de nem biztos.
Nem biztos, hogy így kellett lennie.
Nem biztos, hogy így kellett mennie hősünknek.
Nem biztos.
Nem biztos, hogy érek amennyit mondanak,
s nem biztos, hogy mondanak mértéket.
Nem biztos, hogy szögezek értéket,
s nem biztos, hogy ebből nem adok alá.
Nem biztos, hogy kapaszkodom, s nem csúszom alá.
Nem biztos…
…
S tudod mit? Lehet, hogy a mákosgubát se szeretem!
4 hozzászólás
Hát ez nagyon jó, Janka. Tökre tetszett. A kételkedő ember. Tényleg léztezik a klubb.
Szia: én
Szia!
Örülök, hogy tetszett..:)
Kedves Janka!
Sokan tapasztaljuk meg, hogy egy-egy nagyobb feladat előtt vagy közben elbizonytalanodunk!
Nagyon tetszett a versed!
Myrthil
Kedves Myrthil!
ÖRülök hogy írtál és olvastál!!
Üdv : Janka