Legszívesebben levelet írnék
a hullni kezdő, fonnyadt leveleknek,
mielőtt még az enyészet mélyét
elérnék: olyan jó, hogy hitegetnek.
Persze nem értenék a levelem,
csak hideg idő szólamára szállnak,
míg meleg szobám jobban kedvelem,
ők nyűgjévé válnak mának s a múltnak.
Az edzett lombok bírják még a fán,
bátorítaná zöldjük halvány versem,
ha olvasnák e sort a koronán,
tudnák, hogy nekem tőlük el kell mennem!