Légy

Miért az élet?
Biztosan kérded.
Kiáltsd a Légy!-et.
Igen: minden, minden, mindennek.
De vigyázz, félnek.

Kiáltsd a Légy!-et.
S vond vissza Vég-et.
Fogantál-itt vagy.
Fogantál-igaz?
Fogantál-csinálsz
valamit. Muszájsz.

Az élet kerget.
És hajszol. Téged.
És te vágyod
az örök álmod?
Az Éltess-dolgod
az örök jogod.

Kiáltsd a Légy!-et.
No és ha éget?
Napba-fénybe-tűzbe vet téged?
Teszi azt érted.
Beszél az élet:
rólad. És néked.

Kiáltsd a Légy!-et.
Nem erre kérnek?
"Kiáltsál Véget?"
Kiáltod Légy!-et!
Nem kell, hogy féljed,
majd megdicsérnek.

Kiáltsd a Légy!!-et.
Kiáltod Lénynek.
És ő légy, ő van.
Pontosan, ottan.
Vagy inkább itten?
Én azt is hiszem.

Kiáltsd a Vant.
Ha megfojt sírhant..
Hirdesd a léttant,
kiáltod szépen,
visszhangzik égen.
Visszhangzik (még) nem?
Kiáltsad: éljen!

Kiáltod a Légy!!-et.
S a holtak élnek.
Kinyílik a sírjuk.
Ezt le-, s megírjuk.
Kiáltod a Légy!!-et,
hisz vagy rá képes.

A LÉGY!!-et kiáltsd,
torkodat ne fájd,
kiáltsd és rajzold.
Nevető arcold,
zokogó arcold,
ha felkel a hold.

A LÊGY!!-et ordítsd.
Mindet
Gégédbe szorítsd,
szádon át jönnek.
Üvöltsd ki őket.
Hallódik messzi
a Csendet el-metszi.

Mondjad a LÉGY!!-et.
Mondod az énnek.
Az én-ek ő-nek.
Mindegyik,
úgy is, ha öreg.
Mondjad légyet,
mondod légyet.

Igen, légy, hisz vagy
és végne maradj.
A létet áldd meg.
És mondj rá áment.

arcold=az "arcolni" ige felszólító módja, a. m. az arcoddal (is) fejezd ki, mutasd

végne=végtelen, nincs vége