Amíg hív egy keskeny ösvény,
biztosan visszatalálok hozzád…
A lemondás oly vak s fösvény,
csak a hitetlen építi szobrát.
Le kell döntenem, mert vágyam csitíthatatlan,
ne kérdezd, mit érzek, immár leírhatatlan!
Leírhatatlan
By jerrynostroBy jerrynostro
9 hozzászólás
Őszinte, egyenes-nagy sóhajtás,aminek nincshatára.
Nekem bejött!:ruca
Kedves ruca!
A (látszólag) elérhetetlen iránti vágyakozást írtam meg a versben.
Örülök, hogy tetszett, és köszönöm a véleményed.
Üdv.:Tamás
Mégis leírtad:)
Nem tudok sok okosat mondani:ez úgy jó, ahogy van.Reményt adó, magabiztos, "leírhatatlan" sorok.
Grat!
gl
Ja, bocs, persze 5-ös:)
Kedves jerrynostro!
Szerintem nagyon jóra sikeredett:)Nekem nagyon tetszik(főleg az utolsó két sor).Gratulálok hozzá!
Cukorborsó
Szia Tamás Kolléga! 🙂
Úgy látom, elindultál a rövid, de velős versek irányába. 🙂
Nekem bejött, de amint egyre többször olvasgattam, találtam benne néhány dolgot, amit megosztok veled. Lehet, hogy nincs igazam, de mindenképpen leírom neked.
Mivel tömören fogalmaztál, nálam megakasztja a gondolatok folyamatosságát, hogy nem csak akkor alkalmaztál nagy kezdőbetűt, amikor új mondat kezdődik. A második sor végére szerintem "…" kívánkozik, mert úgy elgondolkodtatóbb, kedvesen "kényszerít" az elmélkedésre. A harmadik sorból talán elhagyható a "s", még vessző se nagyon kellene, mert az a szóösszetétel egyedi lehetne. Pillanatnyilag ennyi a meglátásom, de hangsúlyozom, fejlődést látok ebben az írásban, nem is keveset, az ötöst megérdemled, írj sokat! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves gondolkodólány!
Annak külön örülök, hogy remény adónak érzed, itt fontosnak tartottam,hogy optimista legyen a vers üzenete.
Valójában minden emberi érzés leírhatatlan, az írással csak körülbelül lehet visszaadni egy állapotot, nem véletlen a cím.
Köszönöm az értékelésed.
Üdv.:Tamás
Kedves cukorborsó!
Igazán örülök, hogy elnyerte a tetszésed. A vágyakat nem lehet csitítani, de a dolgok nem olyan reménytelenek, mint ahogy tűnnek.
Köszönöm a hozzászólást.
Üdv.:Tamás
Kedves Kankalin!
Nagyon rég kaptam ilyen értékes kritikát, és ezt azért is tartom fontosnak, mert mint szerzőt tisztellek és nagyra értékellek.
A javaslataid észszerűek, a többségükkel élni is fogok.
Jól esik, hogy fejlődést látsz az írásaimban, de tudom, hogy fejlődni csak sok idő és munka árán lehet, elég sok gyenge kísérletem van, a legfontosabb most az, hogy kialakítsam az egyéni stílusom.
Rengeteget segítettél és ezt köszönöm neked.
Üdv.:Tamás