Rögökkel telt az út, mit bejár a lélek,
míg megleli végül a maga igazát.
Út közben elbotlik, néha meg eltéved,
s ritkán kapja csak a szeretet vigaszát.
Minden szívdobbanás vágyat ébreszt benne,
lopva rejti belé az édes álmokat –
Mintha az élet is csupán álom lenne,
egyre csak bíztatja, növesszen szárnyakat;
mert arra születtünk, hogy minden akadály
porrá hulljon szét, ha fenn szárnyal a lélek;
túl a valóságon, hol sok van, ami fáj,
s álmokat tör össze hűvösen az érdek;
bízzon benne mégis, hogy egyszer rátalál,
s el is hiszi majd: az álmok célba érnek!
2 hozzászólás
Már önmagában azért is jár a dicséret, mert szonett..
nem azért amit a magyartanár szajkóz, hogy ez a tökéletes forma.. hanem mert én is írtam szonettet (feladat volt..) és tudom, hogy milyen… én vért izzadtam.. megadott szótagszám és rímképlet.. nekem ez sok volt.. de megírtam :))
Ha magadtól írtad és könnyedén, akkor *főhajtás*
ha nem könnyedén, de megküzdöttél vele, akkor “csak” *emelem kalapom*
és őszinte elismerésem, akárhogy is 🙂
egyébként pedig nagyon szép..
nem tudok mást mondani 🙂
Szivbol gratulalok,kedves Kalina.Tenyleg,nagyon tetszett,ez az alkotasod.Oszinten ,tiszta szivbol kivanok,minden elkepzelheto jot szamodra a mindennapokhoz,hogy meg sok szep alkotasod szulethessen,napjaink es eljovendo kedves olvasoink szamara is.**SANKASZKA**Sincerely and blessigs from sunny and so beauty south Mediteranean Andalusia**Con Corazon e mucho abrazos,desde de averdad ,muy bello Costa del Sol**Szeretettel,a messzi tavolbol,a csodas es napsutotte,mediterania,deli tengerparparti Andaluziabol**2019**