Lélekcserélő

Lovaim vágta-patkódobogása,
medrét szétverő víz
sodró-vad hulláma…
olyan a lelkem.

Féktelen villámok cikázó sugára,
szélgyötörte felhők
szürkülő orkánja…
olyan a lelkem.

Temetetlen halott homály-szemsugára,
égre kulcsolt kéznek
elhaló fohásza…
olyan a lelkem.

A semmiből áradó halhatatlan csönd,
ölni kész szóözön,
vérre hulló köd…
olyan a lelkem.

Színre-vitt kék, szürke, meg a sárga,
vérvörösre festett
szívem óriásplakátja…
olyan a lelkem.

Barna félhomályba osonó képzelet,
meredek hegyoldal,
-alatta mély verem…
olyan lett a lelkem.

Gyászom mögött töretlen a csönd…
Hogy éltél, hogy hívtál…
/meglehet/-… tán voltál…

Mindezt most itt
Neked
szívből megköszönöm.