Szeretlek, tiszta szívemből jövő, mély szerelemmel,
Mely mélysége, mint ékszerként előtűnő hegyi tó,
Mint a zöld erdő, a tavat körülöleli, úgy ölelem lelkemmel,
Szerelmes szívedet, s szerelmünket, mint óvó takaró!
Lelked szárnyalását, kísérem lelkemmel,
Szíved dobbanását, őrzöm a szívemben!
Szerelmes lelked, mint szivárvány, átöleli a földet,
Féltőn vigyázom, hogy e szivárvány ne ejtsen több könnyet!
Óvlak, bútól-bajtól, szerelmemmel lágyan betakarlak,
Csak a jót, a szépet adom neked, hisz örökké téged akarlak!
Tiéd a lelkem, szerelmes szívem, testestől tiéd vagyok,
Csak láthassam, hogy arcod, boldogságtól ragyog!