Engedj be kérlek, oly fáradt vagyok,
mint a vándor, kinek holdfény ragyog,
s esténként fölé simul egy felhő.
Engedj be kérlek, oly fáradt vagyok,
kis mosolyt lopok, mint a tolvajok,
hogy ha majd a megsárgult ősz eljő.
Engedj be kérlek, oly fáradt vagyok,
némán, cél nélkül bandukolok,
otthonom egy árnyas erdő.
…hol néha tekint rám a fény,
a sűrű lombok közepén
hol a csend, nyugalom mesél,
hol csak ékes madárdal szól,
kis csermely csobog valahol,
s harmat füröszt alkonyatkor,
hol nincs hamis szó, ígéret,
ahol senki sem ígérget,
csak őszinte dallam kísér…
De kint maradok jól tudom,
majd így telik hétköznapom,
s nem lesz vasárnap soha már.
De kint maradok jól tudom,
az ajtómat még nem csukom,
az idő távoli határ.
De kint maradtam, jól tudom
szemeim lassan becsukom,
lelkem egyszer hazatalál.
17 hozzászólás
Kedves Zsu!
Biztos lehetsz benne, hogy hazatalál, mert várja az OTTHON!
Éppen most olvasom, hogy mire jutottál. Személy szerint nagyon örülök Neked, az írásaidnak, de tiszteletben tartom a döntésedet. Ha úgy alakul, hogy menni fogsz, akkor kívánom Neked a legjobbakat!
Szeretettel: eferesz
Szia eferesz !
Köszönöm a biztatást, magamra találok lassan és maradok köztetek.
Szeretettel: Zsu
Szia Zsu!
Versedből érzik a bizonytalanság, a tétovaság, valami fájdalom csorog… ahogy magad is írod:
"lelkem egyszer hazatalál"… úgy lesz, biztos úgy lesz, és ne dönts elhamarkodottan, begyógyul a lélek, elmennek a viharfelhők és újra süt a nap… Mi pedig várunk!…
Ölellek szeretettel
Ida
bocs, Zsu drága, majdnem elfelejtettem: ez a vers gyönyörű, minden fájdalmával együtt…
ölelésem
Ida
Drága Idám !
Köszönet kedves szavaidért, itt vagyok és maradok:)
Szeretettel ölellek: Zsu
Drága Zsu!
Egyszer álmomban láttam a végtelen űrt behálózó ezüstös fonalak szövevényét. Egyik szál mentén haladtam. Ezekkel vagyunk mi összekötve igazából, láthatatlanul. Fáj a fájdalmad, de a remény, a hazatalálás boldogsága is közös lesz. Mert lesz jobb, boldogabb, lesz vasárnap, s arról is írni fogsz majd.
Szeretettel:
Ylen
Kedves Ylen !
Igen fogok még írni arról a vasárnapról:)
Köszönöm kedves szavaidat 🙂
Szeretettel: Zsu
Kedves Sussannne!
Lelked otthona mily csodás lehet,
s ahogy versbe szedted…, igazán szép lett
Kint maradnod hogyan is lehetne,
csak ne veszítsd el a hitedet!
Kívánom! Szeretettel ölellek!
Kedves Dóra !
Örülök,hogy olvastál, a hitem, ha gyengén is, de erősödik.
Szeretettel ölellek: Zsu
Kedves Zsu! Régóta kísérem figyelemmel verseidet. Azt hiszem ez itt egy újabb mérföldkő. Szomorú, fájdalmas, szép és igaz! Nagyon tetszett, szeretettel olvastalak újra! -én
Szia kedves Laci !
Remélem jól és kellemesen telt a nyári szünet 🙂
Nem tudom, hogy egy mérföldkő-e a vers, lehetséges…
Örülök, hogy újra köztünk vagy, köszönet kedves szavaidért:)
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Egyetértek Bödönnel. Ez a versed sokkal-sokkal érettebb sok korábbinál. Szívből gratulálok hozzá!
Szeretettel: Klári
Kedves Klára !
Nagyon szépen köszönöm véleményed, öregségemre úgy látszik komolyabb versek születnek:)
Szeretettel láttalak: Zsu
A tapasztalat kedves Zsu!:)))
Nagyon tetszik a versed.jó képek, tökéletes rímek!
Gratulálok szeretettel. Ági
Igen, így van kedves Ágnes : a tapasztalat :))
Nagyon szépen köszönöm kedves szavaid és látogatásod !
Szeretettel: Zsu
Drága Zsu!
Átélhető gondolat, szép képeivel a lelked otthona.
Szeretettel ölellek: Ica
Drága Ica !
Igen, sajnos át is éltem, nagyon szépen köszönöm kedves hozzászólásodat.
Szeretettel: Zsu