elzártalak,
mint befőttet
az alsó polcra:
édesebb is lehet még.
apró szilánkokból
találtam utánad
magamra,
a hegek forrnak még.
huncut mosoly
bújt már
ajkam sarkára;
pillanat volt, látni ismét.
a befőtt felforrt a polcon
apró szilánkok robbantak szét;
ragaszthatom újra össze tükrét
2 hozzászólás
Kedves Nádja!
Ezt a versformát ne kövesd, még akkor sem, ha modern versnek tartod.
A versekre ugyanazok az előírások érvényesek, mint a prózai írásokra, tehát:
Minden mondatot nagybetűvel kezdünk, közben használjuk a különféle írásjeleket,
s a végére pont vagy egyéb írásjel kerüljön.
Más versnél már láttam, hogy azt jól alkalmazod, hogy egy-egy mondat folytatódhat
a következő sorban is.
A korabeli formától annyiban el lehet tekinteni, hogy nem írunk minden sort nagybetűval,
csak akkor, ha a mondat miatt illik oda.
Érdekes, hogy a szerelmes verseknél milyen gondolatok jutnak eszedbe.
A vers formáján kívül tetszik a versed, szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata,
köszönöm az észrevételt, majd a jövőben szem előtt tartom ezeket a szempontokat.
Köszönöm hogy erre jártál és ezt a versemet is elolvastad.
Nádja