Lennék almában sütött méz,
csorognék szádon, hevének
utat keresnék páncélodon.
Szőlőszemben lennék, én a bor
kérnélek, védekezz ellenem.
Lennék ünnepre szánt virág,
lennék kék, piros vagy korál.
Lennék dal, közelben s távol,
templomi csend, orgonaszó.
Lennék gomolygó gombolyag,
mint felhő, szállnék, mint szellő,
amint illatos jázminágat ringat,
úgy lennék csoda két karodban
álmatlanul, minden éjszaka.
Lennék
By oroszlán
8 hozzászólás
Kedves Ica!
Meglepődtem ezen a kedves, szép szerelmes verseden. Lám, lám ilyenek is vannak a tarsolyodban.
Örülök, hogy olvashattam.
Judit
Kedves Judit!
Én is voltam fiatal. Akkor ia írtam, szerelmeset is. Némelyiket át kellett írnom.
Örülök, hogy olvastad.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica! A szerelem csodákra képes, ez a vers megmutatja, mifélékre. Mi minden lenne az ember a szeretett lény kedvéért! Jó volt olvasni!!! Szeretettel én
Kedves Laci!
Valóban így van…,ha az ember szerelmes.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Kedves Ica!
Szép vers. Tetszik.
Szeretettel: Kati
Köszönöm kedves Kati, hogy olvastad.
Szeretettel láttalak: Ica
Drága Ica!
Lennél… és jaj, de boldog lennél…
Gyönyörű emlékeket idéző versed vissza vitt az ifjúság mezejére.
Nagyon szép!
Szeretettel,
Ida
Drága Ida!
Kár, hogy elmúltak azok a szép idők…az ifjúság.
Szeretettel ölellek: Ica