égi életútján középkorát
taposta,
mikor már másfél
napja lapított ládámban
a posta.
Az ég milliárdnyi szeme
pislogta,
ahogy izgalomtól
fagyott-dermedt kezem
lebontja
végre a papírtéglák
feszes-fehér falát.
A tavaszhajnal hűvös-csendes
pajkosa
az érdeklődve szemlélődő
tekinteteket hirtelen az égről
lemosta,
ne láthassák fájó könnyemet.
Igen. Mindet utolsó leveled
okozta.
10 hozzászólás
Tetszett a versed. Szépen felépített. Fegyelmezett szomorúság, ez jutott eszembe róla.
Én örülök a legjobban ha tetszett ez az írásom, kedves szusi :))
Érdekes kifejezés a fegyelmezett szomorúság, de igazad van, találó erre az érzésre, amit többé, de inkább kevésbé sikerült éreztetnem… :))
Minden jót!
Berci
Tetszett. Jó vers, szaggatottsága az érzelem erősségét fokozza.
Kedves Irén!
Hmm… neked is tetszett, egyre jobban bearanyozzátok a napomat hozzá(m)szólásaitok 24 karátos értékével! :))
Üdv:
Berci
Jó felépitésű vers ez Kedves Bertalan. A vége nagyon megható.
Gratulálok!
Barátsággal panka!
Baráti kedvességgel övezett soraidat hasonlóképp viszonoznám, s egy "örültem, hogy jártál nálam"-mal mellékelném! :))
Üdv:
Berci
Kedves Berci!
Szomorú hangulatú versedet igazán szép ruhába öltöztetted. Nagyon ötletes a vers formája, s jó a stílusa, s mint látom, vadonatúj vers. Azért fájó könnyeidet töröld le, s ne bánkódj, majd eljő az igazi!
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata!
Egy jó ruha sok mindent eltakar, ám meg is mutat, de ezt épp neked nem kell mondanom :))
Talán ezen írás kényes részeinél megfelelően szolgált a verskelme, s a rímszövet :)) a stílus mai divatot követ mégis próbáltam egyedi kiegészítőkkel megspékelni az összhatást… szerencsére csak képzeletben, s maga az alapanyag nem volt valós :))
Az említett könnyek is maximum selyemszőttesek :))
Szeretettel:
Berci
Szia B.B.! 🙂
Élvezettel olvaslak, mélyen fejet hajtok sziporkázó tehetséged előtt. 🙂
Azt érzem, hogy a művészetek összegződnek benned, robbannak, ha ezt megkeverem egy kis emberséggel és a tudvalevőkkel, egész pontos képet alkothatok rólad.
Engem mindannyiszor lenyűgözöl, tanulok tőled minden szempontból.
Szép ez a szerelmes vers. Fájdalmától még szebb lesz.
Nagyon tetszett, mezítláb is jövök! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kényszeres önismétlő lettem kommentjeid után: nagyon-nagyon-nagyon köszönöm… a tehetséget illetően, most inkább szipog-ázónak mondanám magam sziporkázó helyett, mert nem írtam egy hónapja, s most még a nátha is…
De amint kiprüszkölök magamból valami fertőző versvírust ígérem azt megérz(itek)ed! :))
Szeretett szinténnel:
Berci 😀 😀