Ciripelő madárkák hangját hallom
fülemben.
Szívembne pedig a békesség dala szól.
Annyi átsír éjj útán
újra mosolygok.
Beszívom a friss orgona
bódító illatát
Elringat a csicsergés
a csöndesség.
Hamarosan az álom mezein lépkedek én
Az illatok eszenciája végtelen
a színes virágokat
már nem is említem.
Mindezt át kell élni
Megkell tapasztalni
Ezt az érzést
Meg kell tapasztalni!
2 hozzászólás
Békés lett volna, csak sajnos tele helyesírási hibával:(
Azé köszi
Szerbusz,minden jót!
Szeretettel:Érzékinő