Furcsa álmom mélyen felkavart,
nem mostani, de áramába’ tart,
riasztó kép, remélt illúzió:
az ég sötét, az utcán millió
ember tolong – kétségbe zárt tömeg,
korongok fenn, lenn dermedt emberek,
sarokba szorított egér gyanánt,
kit macskatekintet őrületbe ránt,
egérutat keresve sem talál,
futás helyett része a kínhalál…
Ma is látom
By wryan
6 hozzászólás
Hát ez tényleg elég nyomasztóan hangzik… De maga a vers kiváló:) Épp most olvasom Szepes Mária "Az álom mágiája" c. művét. Abban is sok érdekes álom van! (de így versbe foglalva sokkal szórakoztatóbb olvasni:))
Ihletgazdag perceket!
Kedves Kalina!
Köszönöm dícsérő szavaid! 🙂
Jó pár éve én is olvastam az említett könyvet és nagyon jónak találom. Sokat tanultam belőle, mint általában Szepes M. írásaiból.
üdv: wryan
A rossz álom mély nyomot képes hagyni bennünk, te szépen megörökítetted ezt!
Rozália
Kedves Rozália!
Köszönöm, hogy ismét itt jártál!
Szeretettel: Ria
Kedves Wryan!
Vajon ezt az álmot Freud hogy fejtené meg? Én csupán annyit tudok kiolvasni belőle, hogy elgondolkodtató!
lenn dermedt emberek,
sarokba szorított egér gyanánt,
kit macskatekintet őrületbe ránt,
egérutat keresve sem talál,
futás helyett része a kínhalál…
Megrázó gondolatok!
Nagyon tetszik, gratulálok!
üdv.:
hamupipő
Kedves Hamupipő!
Én inkább Jung véleményére lennék kíváncsi, a kollektív tudatalatti miatt. Álmom engem is megrázott, főképp, mert tudatosan nem így képzelem a találkozást az idegen civilizációval. Ez a fajta érzés inkább sok-sok más ember belső világát tükrözi ezzel a témával kapcsolatban.
Hogy miért én álmodtam? A választ még keresem.
Köszönöm, hogy olvastál, s örülök, hogy tetszett!
üdv: wryan