találkoztunk már
egyszer nagyon régen
visszanéztél rám
akkor nem láttalak
még nem éreztelek
nem érintett lágyan
finom lélegzeted
akkor talán elnéztem
vállad felett
azt figyelve
hogy az ég kékebb lehet
s a nap is fényesebb
csak nem tudtam mitől
ma már tudom
a fény onnan volt
szép szemeidből
és ha jössz felém
tudom: szíved is rám nevet
ma nézlek várlak boldogan
mert csak téged szeret
izzva táncol
érted remeg szívem
tudod, hogy érted bármikor
odaadnám mindenem
4 hozzászólás
Lehet, hogy "…csak érzés"
De amit, és ahogy írsz róla, az nagyon szép!
Köszönlek, kedves Dóra 🙂
Kedves Éva!
Nem tudom hivatalosan vers vagy nem vers. Nekem tetszett:)
Szeretettel: Ági
Igen, a tartalma érdekes és szép.
Azonban "művészetnek" tartom így megírni – a verscím kivételével – egyetlen nagybetű és írásjelek nélkül.
Bocs egyetlen ":" írásjel található benne.
Lehet, hogy ez divatos forma, azért sokkal többet érne – és a tartalom megérdemelné -, hogy szabályos mondatokba foglaljad.
Szeretettel: Kata