Macskanapló – avagy karmollban a világ körül

Macskanapló – avagy:
karmollban a világ körül

Vadmacska

Ezen a tavaszon is nagy ám a Tisza árja,
a kandúr épphogy ki tud kapaszkodni egy fára.
Ott gubbaszt majd két napig éhesen és reszketve,
míg nem arra jár az erdész, csónakján evezve.
Lecsalni nem tudja, igazán nem is akarja,
inkább ételt tesz ki neki, egy ágra akasztva.
Amint a víz apad a cirmos odújába tér,
várja őt a „munka”: cickány és erdei egér.

Hiúz

Elhagyatott vidékén a távoli tajgának,
a geológusok épp sátrat bontanának,
mikor tépett torkú szarvas vágtat a táborba,
pettyes, barna állat kapaszkodik a hátába.
Rövid rodeó után a patás gyorsan kimúl,
hozzá is foghatna az evéshez a kandúr.
De nem! Zsákmánya csak azé a férfié lehet,
aki őt a rohanó folyóból mentette meg.

Hópárduc

Hófödte, meredek csúcsok, lent szédítő mélység
eme kopár, zord tájon szigorú úr az éhség.
Kecske-féle ugrál mégis szikláról sziklára,
ő is boldog őslakó itt, épp mint a gazdája.
Szürke háttér előtt fekete-fehér villanás,
A hosszú, kecses ugrás végén puha landolás.
A patás most már hiába is riad, menekül,
félóra múltán a kölykök étlapjára kerül.

Tigris

Mangrove erdő félhomályos ingoványában,
asszony lépdel félve, csíkos árny jár a nyomában.
Sárga szempár lesi minden apró mozdulatát,
ahogy lassan karjára gyűjti fák letört ágát.
Nagyon furán néz ki, mintha… két arca lenne,
a feje hátuljára egy csalikép van téve.
De ez nem téveszti meg e vidéknek az urát,
elengedi, mert bivallyal már megtömte hasát.

Karakál

Járőrözni indul a légtérbe a két Hornet,
dübörgésük minden fajdot felröppeni késztet.
Kecses vadászuk a füle bojtját sem mozgatja,
egyikőjüket figyeli: merre visz az útja?
Aztán irányt, s magasságot pontosan bemérve,
mint vörös-barna rakéta szökken fel az égbe.
Karmok ki! Rácsapás! Sikeres a hadmozdulat,
szinte még le sem ér, de már fosztja a tollakat.

Gepárd

Mókásan pattognak a kicsi Thomson-gazellák,
csak sejtik, hogy közülük ki adja majd a prédát.
Érzik jól, hogy közel lapul a leggyorsabb vadász,
aki kinézte már magának napi zsákmányát.
Egy hosszú ugrással meg is kezdődik a hajsza,
az anyaállat bírja, de nem pár órás borja.
Így a ragadozó friss húst vihet két kölykének,
kik most még az operatőr dzsipjénél pihennek.

Párduc

Évek óta nem járt a szavanna ezen részén,
rég nem hagyta ott jelét az akáciák kérgén.
Idős anyját keresi, neki jár a nyomában,
meg is leli szagát egy nagy, öreg fa odvában.
De mi ez? Aprócska kölyök óvakodik elő,
sok tej és sok hús kellene neki, mire felnő.
Szegény nagyon éhes, kilátszik minden bordája,
felnőtt féltestvére anyaként veszi szájába.

Oroszlán

A szavanna dús sörényű, fiatal királya
szerelmesen tekint három gyönyörű párjára.
Jó néhány hónapja már, hogy átvette a falkát
s elűzte a régi hím két kamaszodó sarját.
Azóta meg is született az új szaporulat,
egymással, anyjukkal és a farkával játszanak.
A másik lánynak sem csak hús húzza le a hasát,
a harmadik meg…! Itt, előtte kelleti magát.

Jaguár

Dél-Amerika zöldellő, párás dzsungelében
két foltos kölyök pancsol a nagy folyó vizében.
Anyjuk figyel, majd riaszt – meglátta a boát,
az egyik csemete már menti is az irháját.
De a másik még veszélyben van! Vagy talán mégse?
Apjuk érkezik sietve, éppen idejébe’.
A szülők elűzik a kígyót gyorsan, ügyesen,
a kicsi meg fejmosást kap; úgy, csuromvizesen.

Puma

Békés, alvó város a Sziklás-hegység lábánál,
csak a kutyák neszelnek fel: ki az, ki erre jár?
Fajtája ösztönei űzték el anyja mellől,
saját kíváncsisága hozta le a hegyekből.
Halkan jár, nem vadászik, csak területet keres,
ahol új családja alapját vetheti majd meg.
És mire a Nap felkel, ő fáradtan lepihen,
a futópálya mellett, az iskola kertjiben.