A március érdekes egy hónap.
Nem tudni, hogy hányadán állunk.
Megmozdul a bor, és kell egy jó csap,
máskülönben józanná válunk.
Aztán a Nap! Nem tudja, hol keljen!
Az órát is állítani kell…
Az alvásból jó pár percet elcsen,
s a gazdasszony a kertbe szökell.
Visszajön a fecske, gólya, daru,
előbújik sok ronda bogár!
Aszfaltra áll a pénzéhes zsaru,
meg sok csábos, mezté csapodár.
Nem tudom, hogy mit is eszek rajta…
Március a kedvenc hónapom!
Vagyok én is egy bolondos fajta?
Vagy csak jó, hogy nincs több hóhalom?
Szeretem, és ez a lényeg, kérem!
Vidámabb lett a reggeli szó!
Azért vagyok ilyen hamar ébren,
mert korán nyit a kis kávézó…
Meglepődtél, tudom, nincs kétségem,
tőlem talán többet vártál el…
De ha téged ér utol vénségem,
szívedre is e bolondság lel.
5 hozzászólás
Kedves István!
Március hónapról már sokan írtak verset, de ilyen érdekeset még nem olvastam.
Ab-ab rimmekkel soraid nagyon szépen összecsengnek. Tartalma pedig
utolérhetetlen. Nem tudom másoknak hogy, de nekem nagyon tetszik a
márciusi versed.
Szeretettel gratulálok:
Kata
Elgondolkodtató, kiváló versedhez szeretettel gratulálok! Zsuzsa
Köszönöm szépen mindkettőtöknek a látogatást és a hozzászólást!
bárcsak megint március lenne, szeretettel gratulálok
Kedves Miki, köszönöm szépen, hogy elolvastad!