/Arany János Évnapra c. verse nyomán/
"Kelsz" s "lenyugszol". Mindenki itt tolong.
Mocskos szájukkal szolga-tollnokok
meg zombi-kezű, felkent írnokok.
No és persze a hallgatag "tömeg",
"halomra dőlt" oltárok előtt áll,
bénultan ugyan, de már nem remeg.
Nem mozdul, vár, nem tudja, megtegye?
Legyen-e a "vérnek és könnyűnek"
újra mindent elöntő "tengere"?
Március idusa, bocsásd meg ezt
nekik! "Az ember gyönge", és ilyen
"nehéz időkben" gyakran vétkezik.
De ha a "tanítvány" a "mesterét"
tagadja, hiába rakja össze
képmutatóan mind a két kezét.
Ki magasra emelte, egyszer csak
elejti, az istenáldotta nép.
2 hozzászólás
Szívből gratulálok,,őszintén tetszett ez az alkotásod.Kívánok ;minden elképzelhető jót,jó életerőt,jó egészséget,szeretetet,jó szerencsét,jó alkotói kedvet,hogy meg sok szép alkotásod születhessen napjaink,és eljövendő olvasóink szamara is*SANKASZKA-Alejandro Beso Kiss Alexander*Sincerely woth love from beauty Andalusia**Con corazon e mucho abrazos desde bello Costa del Sol**Szeretettel,a mediterráneumai csodás Andalúziából**2019
Kedves sankaszka!
Köszönöm, hogy a mesés Andalúziából ide látogattál, és elolvastad a versemet.
Neked is minden jót kívánva üdvözöl:
Kati