nem a tenni-akarásban,
inkább az elindulásban,
nem érzelmek emeletén,
csak a lépcsők szűk sorrendjén,
nem új álmokkal párnámon,
de tűnődve holnapokon,
nem vergődöm emlékek közt,
pórázon tartom az időt,
fukar lennék?, dehogy, soha,
sorsom kódolt adománya
gének, tettek szövetének,
nemzedékem értelmének,
más lennék?, hát áll a folyó,
melyben mártózni volna jó?,
mégis a régi maradtam,
többet adok, amit kaptam,
ez tölti be most nyugalmam,
lépegető vágyam, utam.
Más lennék?
By soltissimo