Egy nap se telt el, Kedves
virágom emlékedtől nedves.
Hol kíváncsi kezed kutat,
lüktető vérem bejárja az utat.
Csókjaid helye ég a testemen;
minden emlékpillanattól megremeg,
üvöltő vágyam belülről marja szét;
éhező gyermek keresi kenyerét.
Másnap
By Narday Nádja
2 hozzászólás
Egyszerű – de nagyszerű formába öntött versed, érdeklődve olvastam.
Tetszik, még ha utolsó sora szomorú is.
Fogadj el egy tanácsot. Mint látom, több versedhez nem írtak. Próbáld meg Te is mások verseit
elolvasni, meglátod, hogy mindenki nálad viszonozza.
Szeretettel: Kata
Köszönöm.
Szétnézek majd,ha lesz egy kis időm