Mással táncolsz

Mással táncolsz nézem meredten,
esőt hoz a nyár, őszidőre vár.
Vak reményeket vetít a dallam is,
elmúlik egyszer, az átkozott hajnal is.
Lépkedek a lépcső kopár árnyékában,
keresem a pillantásod holdfény játékában.
Az ősz is elbúcsúzik télnek ölében,
tavaszt hoz a lelked, álmok ködében.
Nézem, ahogy mással táncolsz,
elárvult szívemen egy kötélen jársz most.
Mostoha szavaid halk ritmusra csengenek,
eltépett szerelmes fáradt tintás levelek.
Melléd lép a lelkem, szemed csillagaihoz,
néma lett a tenger, viharvert most.
Ácsorgok kábán megsemmisülve,
pótolhatatlan táncokon át hóesésben.
Mással táncolsz elveszített selyem,
légy boldog, de sohasem velem.