Jel volt ez az éjszaka,
egy torz jövő jele.
Beteljesült Mária,
s Rudolf végzete.
Meghalt Vetsera Mari,
tizenhét évesen…
Megsiratták Rudolfot,
míg őt tán senki sem.
Ajka zárva örökkön,
ő hallgat mint a sír.
Csak bús lelke sóhajt fenn,
ha költő verset ír.
Nagy csapás és balsors ez,
a császár gyásza mély.
Elveszve kedves fia,
hány álom, szép remény…
Ifjú báró leánynak
mily méltatlan halál,
Szíve alatt gyermekét
ő hordta már talán…
Lehetett öngyilkosság,
esetleg külső kéz.
Rejtély marad, s számunkra
minden ködbe vész.
Sissy, vigaszt nem talál,
szívfájdalom maga.
Hűn imádott császárnénk
csak gyászoló anya.
Jel volt ez az éjszaka,
egy komor kor jele.
Elveszett Habsburg Rudolf,
s az ország is vele…
Titkon szülte az idő,
e gyászos éjszakát.
Mégis olykor meghalljuk
Mayerling jajját…
4 hozzászólás
Hallod, azért mindig beletrafálsz :)))
Gyönyörű ballada. (mert szerintem ballada…)
Anno, még gyerekkoromban, a Sissy Baráti Kör alapító tagja voltam. Az egyetlen gyerek a nagy csapatban. Schönbrunn állandó zarándokhelyem volt, de Mayerlingben is voltam, régen. Többször is. Akkor még nem volt dzsípíesz, alig találtunk oda Apáékkal. S ott volt egy kihalt, elhagyatott vadászkastély, egy vadregény közepén. Csalódottan álltak, hogy "ez, ennyi a híres Mayerling?!" Én pedig ámulva néztem. Hogy ITT történt az a rejtélyes eset, amelyről a mai napig nem tudja senki megmondani, hogy valójában mi is történt. Öngyilkosság? Gyilkosság? Mayerling megmarad legendának, a maga misztikus mivoltjával.
Lehet, hogy azóta már máshogyan néz ki, talán restaurálták, nem tudom. Nem szeretnék újra elmenni, mert ott, akkor, PONT azt éreztem, ami a lényege ennek a tragédiának.
Kedves Andrea!
Én sajnos nem jártam ott, csak képeken láttam. Igaz voltam Bécsben többször is és a Burg mellett elhaladva, átjárt a történelem misztériuma. De nem volt időm ilyen helyekre elmenni. Örülök, hogy személyes beszámolót kaptam tőled a helyszínről. Igen, ez a nagy horderejű tragédia a világ misztikus rejtélyeinek egyikeként van számon tartva. A te lelked ráérzett a hely varázsára ott és akkor. Bizony lelki teher lehetett ott járnod, amit nem szeretnél újra átélni… Remélem azért versben nem ennyire megrázó! 🙂
Engem is foglalkoztatott a történet, mert 1906-ban született nagymamám és 1898-ban született testvére már gyerekkoromban sokat mesélték ezt a történetet, ami az ő idejükben kb. a Kennedy-gyilkosság szintű eseménynek számított legalább.
Albert!
Szó ami szó, akkor is most is jól forgatod a tollad. Kissé néha irigykedek is e miatt.Minden témát megtalálsz, vagy a téma talál meg Téged? Versedhez gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Kedves Vali!
Szeretem az érdekes témákat, a legendákat, a híres történelmi emlékeket versbe fogalalni. Sajnos nem mindig sikerül a ráhangolódás, így ritkábban tudok ilyen jellegű verseket írni. De azért születnek olykor. 🙂
Köszönöm a gratulációt és az értékelést.!
Szeretettel: Alberth